„A tüntetésekkel együtt járó konfliktusokat is vállalta a Fidesz, hogy javítson a tarthatatlan helyzeten. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az államtól független piaci szférában dolgozó másfél millió ember tart el több mint nyolcmilliót, ha figyelembe vesszük, hogy a közszférában dolgozók bérét is a központi költségvetésből, ama másfél millió teljesítménye után befizetett adóból fedezik. Kérdés, hogy hol az állami szférán kívül – ahova most visszaterelnének néhány ezer életerős nyugdíjas rendőrt – az az egymilliónyi munkahely, ahol az állástalanok százezrei mellett még a rokkantnyugdíjból visszairányítottak is munkát kaphatnának.
Akik lehet, hogy fizikailag talán alkalmassá váltak időközben a munkára, de a fásultságot, a kiégést, az idegrendszer tönkremenetelét nem biztos, hogy hibaszázalék nélkül kimutatják majd a műszerek a felülvizsgálatkor. Aki nem követett el semmilyen szabálytalanságot, nyugodtan várhatja az értesítést az ellenőrzésre. Kérdés, hányan élik majd meg megalázó eljárásként ezt a bizalmatlanságot. És a végén elmondható lesz-e, hogy megérte gazdaságilag is, morálisan is? Mindazonáltal a csalás az csalás. Ha valaki csalással szerzett rokkantnyugdíjas-ellátást, azonkívül, hogy visszafizettetik vele, csukják börtönbe is az orvosi bizottság korrupt tagjaival együtt.”