Magyarországon is egyre nagyobb üzlet a társasjáték – mutatjuk a számokat!
A Társasjátékok Ünnepe után hetekkel még mindig a társasjáték a téma, ezúttal azonban gazdasági szempontból néztünk utána, hogy merre tart jelenleg a piac.
Különleges gazdasági térségeket kialakítva a gyöngyöspaták körzetében, kínaiakkal építtethetni lehetne egy-egy gyárat.
„Gyöngyöspata apropóján nyilván előjön a lózungok szintjén, hogy akkor most azonnal munkát kell teremteni a leszakadó térségekben, aki meg nem akar dolgozni, annak jajj. A gond persze, hogy ha megnézzük közelről, “illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni”. Meg persze milyen munkára, ott ahol semmilyen képesítés kvázi nincs.
Erre könnyű megoldás tuti nincs, de talán meg lehetne fontolni a következőt. A munka, ami itt számba jöhet az kb. olyan komplex lehet, mint amit a kínai gyárba szakadt földműves is képes megcsinálni. Mivel úgyis dúl a szerelem Kínával, azon kellene lenni, hogy “különleges gazdasági térségeket” kialakítva a gyöngyöspaták körzetében, kínaiakkal odaépíttetni egy-egy gyárat (visznek ők gyárat D-Afrikába is, ez nem lehetetlen, ráadásul így EU-n belül lenne gyáruk, ami külön jól jön, amikor felkorbácsolódnak a protekcionista ösztönök felénk). Annyi kedvezményük lehet, hogy mondjuk a magyar helyett a kínai átlagbért fizetik a dolgozóknak. Ez most kb. havi 300 dollár, ami 50,000 forint körül van. A kormány vállalhatná, hogy a dolgozók bérét kiegészíti a minimálbérig - ez még mindig kevesebb, mint a minimális munkanélküli segély, plusz az egész dolognak erősebb társadalmi haszna is lehetne mint az alibi közmunkázásnak.
És most felébredek és kiveszem a kezem a biliből.”