Budapesten többet kaptunk, mint egy világeseményt
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe elárulta, mivel nyűgözték le a magyarok.
Ha abból indulnánk ki, mint az ellenzék, akkor most is tele lenne a város Vörös Hadsereg útjával és Lenin úttal. Interjú.
„– Az utókor azokat a városvezetőket szokta feljegyezni, akik valami maradandót alkottak. A ciklus végén ön mivel szeretne büszkélkedni?
– Miért gondolják, hogy csak az a jó városvezető, aki épít valami hatalmasat? Itthon elképesztő szlogen, hogy csak az lehet valaki, aki toronyházakat, óriáskerekeket vagy óriásbálnát épít. Ma az igazi feladat ebben a városban rendet rakni, biztonságot adni, Budapestet működőképessé tenni, pénzügyi stabilitást teremteni, és aztán előkészíteni olyan nagyszabású terveket, amelyek évek múlva megvalósulhatnak. Az elődeim hiába mondják az ellenkezőjét, a botrányos 4-es metróén kívül semmilyen nagyberuházás előkészítését nem hagyták ránk. Pedig egyebet sem hallottunk, mint hogy mennyi programot indított el az MSZP–SZDSZ, s nekünk csak bele kell ülnünk a készbe, és elindítani azokat. Egyébként éppen most hívtam össze az építésztanácsot. Azt a feladatot kapták, hogy Finta József fiókomban fekvő harmincegy javaslatából kettőt-hármat-négyet részletesen dolgozzanak ki, hogy kivihessük a nemzetközi ingatlanbörzékre. Feladatuk – egy szélesebb szakértői fórummal – új fejlesztési stratégiát készíteni, és kitalálni Budapest »ikonját«.
– Magántőke nélkül nem megy?
– Hát hogyan menne? Még az uniós támogatáshoz is önrész kell, miközben üres a kassza. A városban nem tudunk bankadót kivetni, sőt önállóan semmiféle helyi adót nem szedhetünk be. Minden adót a kerületek szedhetnek be. Egyébként akad alkalmatlan kerületi polgármester, aki minden korszerű tervet keresztülhúz. Aki minden európai nagyvárosi trenddel szembemenetelve azért lobbizik, hogy a közúti közlekedés kapjon teret a kötött pályás közlekedéssel szemben. A ciklus sikeressége szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mennyi pénzt hajlandó adni a budapesti fejlesztésekre. Továbbá nagyon sok függ attól, hogy hogyan sikerül a közigazgatási reform. (...)
– Mikor tudjuk meg, hogy milyen lesz Budapest új zászlója?
– Először is a mostani, a románt koppintó zászló nem tradicionális. Azt Buda és Pest régi zászlóinak összevonásával hozták létre, és Demszkyék az aranyszínt sárgára cserélték. A zászlót meg fogjuk változtatni, amiben szerintem nincsen semmi sértő, egészen addig, amíg Bukarestnek sem piros-fehér-zöld a színe. Több tervezet készül, a képviselő-testület majd dönt a végeredményről. Ugyanez a helyzet az utcanevekkel is. Néhány változtatást határoztunk el. Gyakorlatilag eldöntöttük, hogy a Moszkva tér visszakapja Széll Kálmán nevét. Egy olyan makulátlan államférfi nevét, akit minden oldal tisztel. A Roosevelt tér esetében el kellett magyaráznom a szocialistáknak, hogy van ott egy híd és a tudományos akadémia, amelyeknek van némi közük Széchenyihez, így nagyon is indokolt, hogy az ő nevét kapja meg a tér. A Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa tér lesz. Túl kell esni ezeken a dolgokon, és nem kell vele tovább foglalkozni. Ha abból indulnánk ki, mint a mindent megakadályozni kívánó ellenzék, akkor most is tele lenne a város Vörös Hadsereg útjával és Lenin úttal. Egyébként sokkal több virágos, fás parkot szeretnénk kialakítani, nem engedjük beépíteni a Városháza mögötti teret sem, ahogyan az elődeim eltervezték, hanem egy gyönyörű zöldterület lesz ott. Rendbe rakjuk a várost, visszafogjuk a költségeket, és élhető, tiszta Budapestet teremtünk. Ez az, amire büszkék leszünk.”