Válasz Fischer Ádámnak

„A kelet-európai, így a magyarországi liberális demokraták és humanisták naiv Nyugat-hite megejtő, de nem veszélytelen. Magyarországi liberálisok nyilatkozgatnak a fajgyűlölet veszedelmeiről és hasonlókról olyan lapoknak, mint az F. A. Z. és a Die Welt – jól tennék, ha néha olvasnák is ezeket a lapokat. Figyelmesen. Az a nyugati konszenzus, amely nem tűri az antiszemitizmust, csak 1968 után alakult ki, nem szabad antedatálni, a nálunk mind exkomcsi, mind konzervatív oldalról utált és lesajnált új baloldal hatalmas nyomására. Amikor Charles de Gaulle kormánya kiutasította Franciaországból a »német és zsidó« (így!) Daniel Cohn-Benditet – aki oly népszerű ma a magyarországi jobboldalon... –, akkor óriási tüntetés volt Párizsban, transzparensekkel és szavalókórusokkal: »Nous sommes tous des Juifs allemands!« (»Mind német zsidók vagyunk!«) Nem, ez nem de Gaulle, Churchill és Adenauer szelleme. Ezek az éltes urak gyűlölték a lázadó diákokat és fiatal munkásokat. Nem. Orbán Viktor csakugyan de Gaulle, Churchill, Adenauer autentikus követője. Ők se szerették a nácikat, Orbán se szereti őket. Ők is megtűrték a nácikat, Orbán is megtűri őket.

Félreértés ne essék: az antináci koalíció – a részvevők (Sztálint nem is említettük...) rettenetességei ellenére – megmentette a világot, és vannak konzervatívok (ilyen volt Margaret Thatcher, Helmut Kohl, Jacques Chirac), akik megfelelnek Fischer Ádám eszményének, akármennyire inog mostanában a Nyugat anti rasszista elkötelezettsége a bevándorlókérdés miatt. Angela Merkel, David Cameron, Nicolas Sarkozy bejelentése »a multikulti végéről« fölöttébb vészjósló, nem beszélve az egyre represszívebb európai gyakorlatról. De emiatt még Fischer Ádám eszménye nem fiktív – csak a történelmi valóság ellentmondásos. Ezt bizonyára ő is tudja, csak nem volt tere –az enyémnél sokkal rövidebb írásában –ezt kifejteni.

Az élet nem olyan szép – még annyira se szép –, mint amilyennek a derék, rokonszenves, humanista zenész gondolja. Soha nem volt az. Nem is lesz.”