Atombaleset: megelőzhető-e a frontális ütközés?

„Bármilyen, ember alkotta létesítmény biztonságának két összetevője van. Az egyik a műszaki biztonság, amely a káros hatások egy előre eltervezett mértékéig garantálja a kockázatmentességet, utána pedig általában nem azonnal válik hatástalanná minden védelmi funkció, hanem fokozatosan. Ezt a mértéket gondosan kell megválasztani. Az azonban valószínű, hogy egy ország legnagyobb földrengésének és szökőárjának egyidejű elviselésére tervezni és méretezni műszaki létesítményt ép ésszel nehezen lehet. Ez körülbelül olyan, mintha egy átlagos hétköznapi autónak túl kellene élnie egy vasútlöveggel való frontális ütközést, miközben a tetejére esik egy nehézbombázó.

A fukusimai erőmű rendszerei azonban a lehetőségekhez képest, és a súlyos roncsolódások dacára helytálltak, különösen az első néhány kritikus napban. A megfelelő konstrukció miatt nem indult be ellenőrizetlen láncreakció, illetve a részleges zónaolvadás sem okozta a reaktorok acélburkolatának sérülését. Mivel azonban teljesen nyilvánvalóan sokkal nagyobb terhelésnek lettek kitéve a tervezettnél, a további károk megelőzése érdekében még folyamatosan, sokat kell dolgozni, lehetőleg minél gyorsabban teljes ellenőrzés alá vonva minden eseményt. (...)

A másik, sokkal ritkábban emlegetett, és az EU energiaügyi biztosa által sem vizsgált és stressztesztelt összetevő a veszélyes szakterületek szervezeti biztonsági kultúrája, és a lakosság felkészítése a vészhelyzetekre. A japán hatóságok sikeresen végrehajtották a veszélyeztetett környezet lakosságának kitelepítését. Fel voltak rá készülve. Ez a biztonságnak a műszaki részhez hasonlóan fontos komponense, ha ugyanis a műszaki védelem nem elég (hiba, vagy egyszerűen a méretezésen túli káros hatás miatt), akkor menteni kell, akit csak lehet.

Azt, hogy a csernobilihoz hasonló következményeket remélhetőleg sikerül elkerülni, az előző két tényező együttes megléte teszi valószínűvé, és általában, ennek a két tényezőnek az együttes megléte tudja garantálni, hogy az atomenergia vagy bármely más emberi tevékenység még a legkedvezőtlenebb külső körülmények együttállásakor sem válik tömegpusztítóvá.”