Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A magyaroknak a magyarok által szentesített alkotmányra van szükségük
2011. március 25. 20:17
Egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának ötletét eddig komolyan nem vetették fel, pedig erre lenne szükség.
2011. március 25. 20:17
Történelmi jelentőségű időszak elé tekinthetünk, Orbán Viktor vezetésével Magyarországnak végre új alkotmánya lesz. A kormánypártok egyértelmű parlamenti többsége és az ellenzék parlamenti vitából való kimaradása viszont azt az általános benyomást keltheti, hogy az új alkotmány illegitim, ez pedig gyengítheti Magyarország új alkotmányos berendezkedését.
A Fidesz és az új alkotmány szerzői rengeteg időt, energiát és politikai tőkét fektettek az alkotmányozásba és az 1989-es rendszerváltás befejezésére irányuló célkitűzésük kétségtelenül helyes. A népszuverenitás politika elvét, amelyen az alkotmányosság is végső soron nyugszik, tiszteletben kell tartani, erre pedig egy nemzeti, parlamenten kívüli folyamat adna lehetőséget, amelyben a közakarat is megnyilvánul. A kormányt érő „egy párti” kritikák elhárításának egy módja éppen az lenne, ha az új alkotmányt egy külső folyamat segítségével ratifikálná a nép.
Sok szó érte a Fidesz tavaly tavaszi és őszi, példa nélküli választási győzelmeit. Ezek komoly sikerek, amik a magyar emberek Fidesz és Orbán iránti szimpátiájának, de egyben a szocialista párt látványos bukásának is köszönhetőek. Az eredmény pedig nem más, mint a Fidesz-KDNP vezette kormánykoalíció kétharmados, alkotmányozó többsége. Fidesznek egyértelmű választói felhatalmazása van arra, hogy megváltoztassa Magyarország sorsát. Orbán Viktor pedig azzal, hogy a nemzeti alkotmány elfogadását prioritásként kezeli, egyben lehetőséget is ad a magyar demokratikus identitás finomhangolására.
A jelenlegi alkotmány nem tér ki egy új alkotmány elfogadásának módjára, ami sajnálatos, mert így az új alkotmány legitimitását és elfogadottságát végső soron a ratifikáció mikéntje fogja meghatározni.
Az alkotmányról szóló népszavazást több, egymás utáni alkotmánybírósági ítélet is alkotmányellenesnek nyilvánította. Emellett azonban van egy másik lehetőség is, amely teljes mértékben összeegyeztethető a népszuverenitás elvével és megfelelő módja lehetne a nemzeti alkotmányozásnak. Egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának ötletét eddig komolyan nem vetették fel a nagy nyilvánosság előtt, pedig erre lenne szükség – még az alkotmányozás eme végső szakaszában is. A parlament folytathatná az alkotmány megvitatását, majd az alkotmány végső javaslatát a magyar emberek elé terjeszthetné egy egyszerű igen vagy nem szavazatra, amiről egy nemzeti, de parlamenten kívüli ad hoc testület döntene. Ez az ad hoc alkotmányos nemzetgyűlés a 176 egyéni választókerület, vagy a 20 megye által delegált küldöttekből állhatna. A küldöttek között természetesen lehetnének jelenlegi országgyűlési képviselők is, de alapvetően egy független testület lenne, amely megbízatása kizárólag az új alkotmányról szóló szavazásra korlátozódna.
Az új alkotmány ratifikációját nem szabadna a parlamenten belül, a szokásos magyar törvényhozás menete szerint rendezni. A Fidesz elsöprő győzelmének köszönhetően aligha férhet kétség ahhoz, hogy a választók újbóli bevonása, nagy politikai kockázattal járna, az alkotmányozás kérdésében pedig különösen. Tekintve azt a rengeteg intellektuális és kodifikációs munkát, amit a Fidesz az új alkotmány tervezetének előkészítésébe fektetett, mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a ratifikációs aktust az emberekhez minél közelebb vigyék és ezáltal minél szélesebb legitimitást adjanak az új alkotmánynak.
Az amerikai Federalist Papers is egy hasonló folyamatnak köszönhetően született meg, ami az amerikai alkotmány szerzőinek páratlan, történelmi lehetőséget adott arra, hogy az amerikai nép elé terjeszthessék az alkotmány mellett szóló érveiket. Ez nem csak hogy komolyan bevonta az állampolgárokat az akkori folyamatba, de később az amerikai ítélkezési rendnek vált a javára és végül a Bill of Rights elfogadásához is vezetett.
Magyarország természetesen nem az Egyesült Államok, de azzal, hogy egy írott alkotmány mellett döntött, kifejezte tiszteletét a népszuverenitás elve iránt, amelyet szimbolikusan, a Parlament kupolája alatt elhelyezett Szent Korona is megtestesít. A kormányzottak beleegyezésén nyugvó jó kormányzás és a népszuverenitás elvének tényleges érvényre jutását viszont csak a magyar embereknek az új alkotmányról szóló szuverén döntése jelentheti, amelyre a legjobb megoldás, a parlamenten kívüli alkotmányozó gyűlés összehívása.
Marion Smith a budapesti Common Sense Society elnöke és a Heritage Foundation kutatója Washingtonban
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
Összesen 37 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kal
2011. március 27. 06:57
Azokkal értek egyet, akik jó ötletnek tartják ezt a javaslatot. Politikai szempontból óriási előnye lenne egy ilyen megoldásnak, hogy úgy tudná kinavigálni a jelenlegi kormánykoalíció pártjait abból a zsákutcából, ahova belefutottak (hogy ti. a jelen állapot szerint várható kétpárti alkotmány mégiscsak kínos valahol nekik is), hogy közben jó eséllyel meghatározó hangjuk lenne az alkotmányozó nemzetgyűlésben is, ugyanakkor a jelenlegi ellenzék végképp nem tudná kivonni magát. Közjogilag a jelen parlamentnek kellene ezt előkészíeni. Ebbe a folyamatba vélhetően pánikszerűen belekapcsolódnának a jelenlegi ellenzéki pártok, mert megéreznék, hogy kényszerhelyzetbe kerültek. Ugyanakkor a választói akaratra kénytelen lenne tényleg jobban odafigyelni minden politikai erő, ezért a választók is jobban járnának.
Válasz erre
2
0
regstate
2011. március 26. 15:19
@drieno
Magyar wikipediából idézel és azt hiszed tisztában vagy azzal kapcsolatban, hogy milyen folyamatokon keresztül fogadták el az amerikai alkotmányt... :D
@vizipipa
az hogy megkérdezed, csak azt mutatja, hogy nem tudsz semmit a helyzetről, a küldöttek kiválasztása demokratikus módon történt és nem az emberek feje felett döntöttek, mint nálunk, hanem még a ratifikációs folyamatban az egyes államok is döntöttek (@várúr ugyanez)
Ajánlom mindenkinek egyébként a Federalist Papers olvasgatását:http://avalon.law.yale.edu/subject_menus/fed.asp
Nem válna senkinek kárára, ha a nagy büszkeség mellé kis alázatot is tanulna, ami hiánycikk a magyar piacon a vezetésben és a mindennapokban is...
Mert a vita nagy része nem arról megy, hogy vajon jó lenne-e egy alkotmányozó nemzetgyűlés...
A legitimáció az itthon szemében is hiányozni fog, hiába a saját elveket tükröző "kérdőív", és az a baj, hogy évek múltán bármilyen jó is az új alkotmány, csak pártalkotmányként, Fidesz-alkotmányként fognak rá hivatkozni.
Ha lenne a vezetőségben spiritusz, akkor pont egy ilyen gyűléssel általános legitimitást adhatna a jövőre tekintve.
Válasz erre
4
1
várúr
2011. március 26. 13:15
Megkérdezném mr. Smith-t, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot (alkotmányt) és annak számos kiegészítését hányan szavazták meg? Ugyebár csak a Képviselőház és a Kongresszus? Ráadásul az FNY idején Amerikában rabszolgaság volt. Mondhatná: bocs, a Függetlenségi Nyilatkozatot 200 éve szerkesztették, de azóta senkit se szavaztattak meg róla. Míg nálunk közel egymillióan küldték vissza a kitöltött űrlapot. Mindenki megkapta, a többséget nem érdekelte, ennyi.
Válasz erre
6
1
Thomas Müller
2011. március 26. 11:10
az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Fideszt nagy többségben izraelita származásúak vezetik, mint Lázár, Martonyi, Rogán vagy Kósa, és nem magyar származásúak, ez a csoport csak a társadalom 2-5%-át képviseli... bármely népről legyen szó, ez megengedhetetlen
http://www.youtube.com/watch?v=L_4tYQkWWTY
Válasz erre
7
2