Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Meg lehet menteni az uniós forrásokat, de ehhez be kell áldozni a csodafegyvernek vélt ÚSZT-t.
„Az Európai Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a hamarosan bejelentendő Növekedési és Stabilitási Program intézkedései fenntarthatóvá tennék a költségvetést. Attól tart, hogy a hiány újratermelődik. De más szakértők szerint is túlzott optimizmus abban bízni, hogy a magyar gazdaság növekedése hamarosan 5 százalék fölé emelkedik. A kívánatos növekedést a kormány két pillérre építi: az uniós források allokációjára alapozott Új Széchenyi Tervre (ÚSZT) és a nemzetközi nagyvállalatok termőre forduló óriásberuházásaira.
Mivel mindkét pillért ingoványos talajra cövekelték le, a növekedés és az általa indukált adóbevételi többlet várható mértéke bizonytalan. Egyáltalán nem bizonyított, hogy a vissza nem térítendő támogatások osztogatására alapozott gazdaságfejlesztés gyorsítani fogja a növekedést. Intő jel, hogy az előző kormányok az ÚSZT keretét jóval meghaladó mennyiségű közpénzt pumpáltak a gazdaságba, ám ez semmilyen növekedést sem generált.
Ha lesz is érdemleges növekedés, annak forrásául jórészt a nemzetközi vállalatok exportja szolgál majd. De az adókedvezményekkel idecsalogatott, magas termelékenységű multinacionális cégek által előállított jövedelemből kevés adó folyik be a költségvetésbe. Adóbevételi többletük jóval el fog maradni a GDP növekedési ütemétől. Minél termelékenyebb egy vállalkozás, az általa előállított GDP-nek annál kisebb az adótartalma. Magyarországon az Audi Hungária az egyik leghatékonyabb cég.
A luxusautókat gyártó vállalatok további sajátossága, hogy az áfát és az osztalékadót nem a magyar büdzsébe kell befizetniük, és ha magyar beszállítót alkalmaznak, akkor ráadásul nettó áfa-visszaigénylő pozícióba kerülhetnek. Az adóbevételi többlettel kapcsolatos, megengedhetetlenül nagy kockázatok miatt egyáltalán nem kizárható, hogy az Európai Bizottság példát fog statuálni és a legrégebben túlzott deficiteljárás alatt álló Magyarországot, ha nem ért a szóból, megregulázza: részben vagy egészben felfüggeszti számára a kohéziós alap kifizetéseit. Azt a forrást, amelyre a növekedésben fő szerepre hivatott ÚSZT-t alapozták! Ha ez bekövetkezik, arra nehéz lesz mentséget találni.”