Orbán áll az ügy mögött

„Koncepciós per van, és voltaképp nagyon hasonló. 1973-ban is olyan korszak volt, amikor mi külföldi lapokba írtunk és interjút adtunk. Mi voltunk az egyetlenek, akik külföldi újságírókkal beszéltünk és így rossz hírét keltettük hazánknak. Ezt akkor úgy fogalmazták meg, hogy államellenes izgatás. Most is államellenes izgatással vádolnak bennünket: beszélünk a sajtótörvény ellen, a magánvagyon államosítása ellen, Radnóti Sándor és én egy-egy mondatot mondtunk Orbán Viktorról, méghozzá azt, hogy Orbánnal diktatórikus hajlamai vannak. Most ezt ő nem fogja megbocsátani, nekem az a véleményem, hogy Orbán Viktor ezt örökké az emlékezetébe tartja. Az a véleményem – hangsúlyozom, hogy a véleményem és nem tényként állítom -, hogy Ő áll az egész mögött. Itt most gyűlölethadjárat folyik, csak azért mert más álláspontunk van.

Mennyire veszélyesek a gondolkodók egy-egy történelmi korszakban? Miért ilyen veszélyesek a filozófusok?

A demokrácia működéséhez hozzátartozik hogy kritizáljuk a kormányt. És itt kezdődik a nagy baj. Melyik korszak nem bírja a filozófust, nem bírja a kritikát, nem bírja, hogy ne szeressék? Kádár János nem szerette, ha nem szerették és Orbán Viktor sem szereti. Ezzel nem azt mondom, hogy Magyarországon ma diktatúra van, hanem azt, hogy diktatórikus hajlamú emberek nem tűrik az ellenvéleményt és a kritikát, főleg miután a saját intézkedéseiket szentnek tartják.

Vannak olyan filozófusok, művészek, írók, zeneszerzők, karmesterek, zongoristák, akik ha külföldön felszólalnak, annak visszhangja van. Ezt nem viselik el azok a hatalmak, amik a kritikát sem tudják elviselni...

Akkor ezek hazaárulók…

Körülbelül. Mind hazaárulók vagyunk…

A liberalizmus egy gúnyszóvá vált ma Magyarországon, rosszabb, mintha nácik lennénk. Ha azt mondják, hogy liberális filozófus – amit rólam és másokról is mondtak – az pfúj, pfúj. Ha a szabadelvűség, a szabad gondolkodás olyan mint a nácizmus, akkor nagyon-nagyon nagy a baj.”