Génmanipuláció és soros elnökség

2011. január 29. 17:02

Ha demokrácia-deficitről van szó, José-Manuel Barrosonak sem lehet tiszta a lelkiismerete.

2011. január 29. 17:02

„A Barroso vezette Európai Bizottság évek óta nem hajlandó a génmódosított növények engedélyezési eljárásának szigorítására. Ezzel 27 ország miniszteri szinten kifejezett egyöntetű akaratát, közel 1 millió európainak – állampolgári kezdeményezés formájában kifejezett – felszólítását veszi momentán semmibe. (...) Barroso új bizottságának legelső intézkedése a BASF konszern Amflora nevű génmódosított burgonyájának engedélyezése volt, melyről az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) is megállapította, hogy antibiokum ellenállóképességet okozhat. Szerencsére ez már szélesebb körben okozott botrányt. (...)

Miért is volna szükségünk kukoricában skorpiógénekre, paradicsomban lepényhalgénekre, búzában emberi vörösvérsejtekre, vagy génmanipulációval jobb szagúvá tett sertésekre, csak hogy az engedélyezett vagy sorban álló példákból szemezgessünk? Hogy a világ éhezőin ez nem segít, az tény. Az eddig elszabadult génszennyezések, az eddig kiderült egészségügyi, ökológiai kockázatok, a génvándorlással megfertőzött földek értékvesztése jól mutatja, hogy a GMO-k kártékonysága viszont egyértelmű.

2005-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben években sikerrel védtük meg az országot a génmódosított növényektől. Ahhoz, hogy ne örökké ezeket a meneteket járjuk, most tehetünk valamit: az Unió soros elnökeként Magyarország nagyban hozzájárulhat az újratárgyalás alatt álló engedélyeztetési eljárás megszigorításához. Európa mögöttünk áll, és ez egy jó alkalom lehet arra, hogy a mostani botrányok helyett valami progresszív lépéssel vonjuk végre magunkra a figyelmet. Sikerülhet!”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 104 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kulalak
2011. január 30. 19:25
@blogen "a védekezést biológiai szintre helyezi át a kémiairól." na ez itt a komoly megallapitas. Errol a vitarol lemaradtam. A vilagon kb 100-120 ember foglalkozik GMO-val tudomanyos szinten. Van koztuk magyar is de husz eve nem itthon dolgozik. Ehhez a technologiahoz penz es IDO kell miutan hiaba van mikrosutonk a vetomag nem no hamarabb. Igy aztan vannak a kemikusok akik ezer vegyuletet tesztelnek szamitastechnikaval hetek alatt es vannak a biologusok akiknek ez evekbe telik. Ezert van keves vallalat a szinen mert csak hosszutavu befektetes lehetseges, nem lehet negyedeves novekedesrol tozsdei hirt kiadni, ez van. Mint oly sok dologban, itt is valszeg kozepen van a talan kovetendo ut. Amig csak antibiotikumrol van szo vagy fereg-ellenallasrol meg talan hagyjan. DE NEM TUDJUK mi lesz a hosszutavu hatasa (dohanyzasrol sem tudtuk) de ahogy mondtam eleg hosszan tesztelik ezeket a vetomagokat, egy otletbol 8-10 ev mig vetomag lesz. Szigoru tesztelest es nyilt tapasztalati osszegzest mint a gyogyszergyaraknal (Vioxx stb.) Ez a GMO a harmadik vilagnak jo mert a kezdetleges mezogazdasaguk jobb termesaranyt er el mintha hagyomanyosan csinalnak. Az ehinsegnel minden jobb. Magyarorszagon abszolut a GMO mentes termelesre szavazok pusztan piaci alapon, ugymint valaki itt fentebb emlitette: miutan nem tudunk versenyezni a nagyobb termoteruletu orszagokkal (es akkor Ukrajna meg ra sem kapcsolt 50 eve) inkabb termeljunk a 'zold'/'bio' oruletre szakosodo piacra, pont le tudnank fedni.
Laikus érdeklődő
2011. január 30. 14:15
Szerintem a magyar mezőgazdaság szempontjából másodlagos kérdés, hogy káros-e a GMO. Ha kiderülne, hogy nem káros, mi akkor se tudnánk versenyezni a nálunk nagyobb termőterülettel rendelkező országok tömegtermelésével. A természetes és "tiszta" élelmiszerekre viszont mindig lesz igény és a GMO terjedésével ez az igény csak növekedni fog.
vero1_
2011. január 29. 22:38
egy orvos azt mondta, hogy a szervezet a táplálékot aminosavakra bontja, így az, hogy milyen génjei vannak egy élőlénynek a felhasználás szempontjából mindegy, mert azokat is szétbonjuk. valaki véleményezné, aki ért hozzá?
vero1_
2011. január 29. 22:31
mikor kellogs kukoricapelyhet adtok a gyerekeiteknek, mit gondoltok mivel etetitek őket? afrikában több helyen csak darált terményt engednek be segélyként, nehogy be tudják vinni a gm vetőmagot az usákok. de lehet, hogy ez már a múlt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!