Egyesek mindmáig nem akarják tudomásul venni, hogy a választók statisztaszerepre kárhoztatták a baloldalt.
„Mostantól, hogy a Táncsics Alapítvány nagyobb szerepet vállal a baloldal újjáépítésében, bármelyik pillanatban várhatjuk egy friss, üde, vidám, munkára, harcra kész baloldal megjelenését a magyar politikai paletta megfelelő oldalán, de még inkább a centrumában. Egyesek mindmáig nem akarják tudomásul venni, hogy a választók statisztaszerepre kárhoztatták a baloldalt a jelenleg folyó társadalmi drámában, de a ripacs egyik ismérve pont az, hogy képtelen belátni, hol a helye valójában.
Gyurcsány Ferenc azt mondja, neki és társulatának nagyobb szerep jár, s amíg mondogatja, addig nincs is baj, legfeljebb bohózatba fullad az előadás, viszont ha valóban nagyobb szerephez jut, az könnyen tragédiába fordulhat. Igaz, egyelőre csak a baloldal megújításáról van szó, de pontosan tudjuk, hogy Gyurcsánynak az egyenlő az országgal, de legalábbis az ország azon részével, amelyik számít valamit. (...)
Gyurcsány felvilágosította a hazát, hogy a Fidesz alkotmányozási szándéka politikai értelemben illegitim, mert nem kértek és nem is kaptak rá felhatalmazást. Tényleg nem kértek és nem is kaptak Gyurcsánytól. A kétharmados többség ebben az esetben nem mérvadó, mert a választók nem tudhatták, hogy a kormány despotikus, rendies, keleties irányba fordul. Mennyire más volt az érvényben lévő alkotmányt megszavazó parlament szemléletmódja és értékrendje (!), az egy teljesen demokratikus módon megválasztott, igazán legitim társaság volt. A köztársaságot is úgy kikiáltották, mint a pinty.”