Se tévé, se rádió

„A honi média világában túlságosan nagy változásokra a közeljövőben sem számíthatunk. A papíralapú újságírás küzd a túlélésért: nincs ezen mit szépíteni, ütemesen csökken a hagyományos olvasótábor, hiszen minden a print ellen dolgozik. A televíziózás küzd a nézettségért: a Magyar Televízió kínlódik, mert belekényszerítették a reklámcsatába, a két nagy kereskedelmi tévé harcol egymás ellen, miközben a hirdetők szempontjából kiemelten fontos korcsoportba tartozó nézők tömegesen szivárognak át a kicsi, tematikus tévéadókhoz.

A rádió küzd, hogy megtalálja a helyét, mert bár a Kossuth Rádió műsorszerkezete áll a legközelebb ahhoz, amit mifelénk közszolgálatnak képzelünk, mégsem gondolunk első számú hírforrásként az MR1-nek is hívott adóra. A kereskedelmi rádióktól pedig nem várunk napi néhány jó zeneszámnál többet.

A legtöbb embert elérő online média meg - hungarikumként - azért küzd, hogy végre az internet hírei is ugyanannyit érjenek, mint a haldokló papírlapokban és a kínlódó televíziókban megjelenő információk. Mert minálunk még mindig az a téma, ami a pár tízezres példányszámú napilapokban megjelenik, miközben az olyan kicsi portálok, mint a Hetiválasz.hu információi is akár 150 ezer emberhez eljutnak egyetlen nap alatt.”