Melyik a keresztényibb: a realizmus vagy a fantasy?

„A fantasy hívei másképpen gondolkoznak. Ami a realisták szerint menekülés a valóság elől, az szerintük sokkal inkább menekülés a valóságba. Flannery O’Connor hevesen tiltakozott az ellen a megállapítás ellen, hogy a fikció menekülés lenne, és hangsúlyozta: éppen ellenkezőleg, a fikció által fejest ugrunk a valóságba! A fantasy hívei ezt fokozottan érvényesnek gondolják a mesékre, mítoszokra és fantázia-szülte világokra. Jancsi és Juliska, Zeusz és Achillész, Frodó és Samu: ezek mi vagyunk. A fantasy előnye a többi műfajjal szemben ráadásul az – mondja Tolkien –, hogy van benne valami „lebilincselő idegenség”. Az elképzelt világok azonnal megfelelő távolságra röpítik az olvasót önmagától és környezetétől, hogy aztán visszanézve szembesülhessen saját világával.

Az idegenség irodalmi hatása felbecsülhetetlen. Ráadásul az olvasó az idegenben töltött idő után másképpen néz már ismert környezetére is. „Nem veti meg a valódi erdőt attól, hogy elvarázsolt erdőről olvasott” – mondja C. S. Lewis – „az olvasás inkább minden valódi erdőt kissé elvarázsol.” A fantasy irodalom nem a hétköznapi valóságtól való menekülés, éppen ellenkezőleg: abban segít, hogy meglássuk a hétköznapi valóság rendkívüliségét.

A kitalált világok alkalmasak ezen kívül arra is, hogy az igazságot az olvasó számára saját kontextusuktól függetlenné, univerzálissá tegyék. Andersenről írt esszéjében Erik Christian Haugaard rámutat: „az egyszer volt, hol nem volt” a valóságban bármely idő és hely lehet, vagyis azt hirdeti, hogy az olvasó az igazságot fogja hallani. Az Állatfarm allegóriája nyilvánvalóan időtállóbb, mint az 1984 – vallja C. S. Lewis.

Mondhatjuk-e azt, hogy akár a realizmus, akár a fantasy közelebb áll a keresztény világnézethez?

Gondolom, mindenki sejti, hogy áldilemmáról van szó, de hadd élezzem még egy kicsit a vitát. Mindkét forma keresztény hasznossága mellett szólnak érvek. A fantasy nem véletlenül örvend nagy népszerűségnek keresztények között, hiszen a keresztények traszcendensbe vetett hitével könnyen összekapcsolódik a más világok felé való érdeklődés. Madeleine L’Engle írónő mondja: „Soha nem lepődöm meg, amikor megtudom valamelyik kedvenc sci-fi írómról, hogy keresztény, hiszen a más galaxisok világáról és más létformákról való gondolkodás teológiai tevékenység.”