A közigazgatásban dolgozóknak miért olyan nehéz mondjuk felemelni egy telefont, intézkedni, értelmezni egy törvényt?
„Az új szabályok szerint, ha ötven igazolatlan órája van egy gyereknek a suliban, a jegyzőnek kötelessége felfüggeszteni a családi pótlék vagy az iskoláztatási támogatás kifizetését. Helyette természetbeni juttatást kellene adni. A híradós kollégák által erről megkérdezett önkormányzatok viszont nem tudták, hogy pontosan mit is jelent ez. Oké, tényleg nincs benne, hogy két kiló liszt, vagy mi a fene, ez igaz. Olyan nagy kreativitás azért mégsem kellene.
Szendrőládon például az egyik családban összesen 8 gyerek van, az anyuka meg azt mondta: tavaly is előfordult, hogy a kölkök nem tudtak eljutni az iskolába, de akkor is csak azért, mert nem volt pénzük cipőre. No, ha így, akkor cipőt kell adni a gyereknek, jegyző uram! Esetleg tankönyvet, füzeteket, ceruzát. A törvény célja ugyanis nem más volt, mint hogy a gyerekekre szánt közpénz ne pénznyelő gépekbe is kocsmákba vándoroljon, hanem tényleg a kissrácokhoz jusson, az ő fejlődésüket segítse vele az állam. Azaz az adófizető. Azaz én.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ilyen, amikor visszanyal a fagyi.
Bandika, a lövészárkokon való képmutató sajnálkozásaitokat pedig épp most hugyoztad telibe.
Viszonválasz a Magyar Péter által leköcsögözött újságíróknak, akiket nem zavar, hogy a magyar ellenzék vezetője szó szerint leszarja őket. Kacsoh Dániel írása.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
