Nekem 1956 a csalódásról, a cserbenhagyásról szól
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Ismerünk-e izgalmasabb, üdítőbb, mocskosabb és egyben színtiszta gyönyört a szexnél?
„És valljuk be: ismerünk-e izgalmasabb, üdítőbb, mocskosabb és egyben színtiszta gyönyört a szexnél? Sokakkal vitáztam már arról, mi hajtja körülöttünk az embereket, a világot. Általában két dolog merül föl hajtóerőként: a pénz és a szex. De ha beleássuk magunkat a témába, rá kell jönnünk, bármily alantasnak látszik, a szex a legfőbb motivációnk, a tetteinket irányító erő. Hogy ez mennyire így van, akkor jöttem rá, amikor tanácsot kértem egy barátomtól érzelmi ügyben. A srác nyakig ül a spirituális katyvaszban. Odavan mindenért, ami földöntúli, önmagán és a racionális világon, a fizika törvényein túlmutató. Kíváncsi voltam a véleményére, szerinte melyik férfit érdemes választani.
Azt, akit tisztelünk, szeretünk, biztonságot ad, jó apa és férj-alapanyag? Vagy aki ismeretlen, izgató, vagány, és egy érintésétől a plafonon vagyunk? Mélyen szántó gondolatokra, filozófiai fejtegetésre számítottam válaszként, de ő csak annyit kérdezett: »Ki az, akivel jó az ágyban?« Előbb megütődtem azon, hogy pusztán ennyi, ilyen lecsupaszított az egész, aztán magamba néztem, és rájöttem: tudom, melyiket választanám.”