A nagy leleplezés

„Lázasan tekergő, hosszasan mustráló, türelmetlenül kotorászó, csicsergő, sustorgó, alkudozó nők sokasága vesz körül az emeleti ruhaboltban. Különböző korú, vérmérsékletű és stílusú hölgyek elszántan – valami ősidőkből származó női vadászösztönnel és mély meggyőződéssel – tájékozódnak a fogasokon, állványokon színek szerint csoportosított ruha, táska, kendő és egyéb kiegészítő csecsebecsék között. De mit tesznek mindeközben tanácstalanul toporgó társaik?

Leginkább tanácstalanul toporognak. Esetleg ásítozva ücsörögnek. Netalán türelmetlenül nyomogatják mobiltelefonjukat. Vagy – amire még rágondolni is kétségbeejtő – fejvakarászásnak álcázva pásztázzák a többi csicsergő, sustorgó, alkudozó nőt újabb és újabb zsákmányaikban pompázva. Sistereg a levegő, suhognak a ruhák, kivillannak a fehér bokák a próbafülke vászonfüggönye alól: méricskélés, gondterhelt fejszámolás és hosszúra nyúlt tükör előtt ácsorgás, vonulás, hasbehúzás és mély lélegzetvétel következik.”