A köztársaság története Göncz Árpádtól Schmitt Pálig tart. A királyságot egy szent alapította és egy boldog uralkodóval lehelte ki lelkét.
„Hogy miért szeretjük a királyságot? Az örökletes uralkodót (királyválasztókat most hagyjuk) senki sem választotta posztjára, így aztán egyetlen személynek sem tartozik elszámolással és felelősséggel - leszámítva talán őseit és leszármazottait. Az uralkodó az emberek embere - jobb esetben Istené is -, aki saját személyével emlékeztet arra, hogy a pártok léte nem mindenek felett álló. A modern elképzelés a fékekről és egyensúlyokról a fizikát veszi alapul, amikor patikamérlegen egyensúlyozza ki ezeket a jog eszköztárának bevetésével. A monarcha korlátozó szerepe azonban a tradíción alapul, ami a folytonosság fontosságára figyelmeztet. Hogy az uralkodó választás nélkül is a helyén maradhat, az pedig arra, hogy hiba egyenlőségjelet tenni a konszenzus és a demokrácia közé.
Magyarország 1946-ban sikeresen felszámolta ezeket a torz és feudális elveket, így mára maradtak a parlament által választott elnökök. A köztársaság története Göncz Árpádtól (nem sokon múlt, hogy nem Pozsgay Imrét kell ideírni) Schmitt Pálig tart. A királyságot egy szent alapította és egy boldog uralkodóval lehelte ki lelkét.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
A meccs után után a szurkolók együtt ünnepeltek a lányokkal, és természetesen elénekelték a Himnuszt is.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
