Bűntelenség és Büntetlentelenség

„A tulajdonképpeni film számomra akkor kezdődött, mikor a szerzők végre színt vallottak Biszkunak, és »az Ördög« érdemben elkezdhetett beszélni a tulajdonképpeni témáról, tulajdonképpeni interjúvolóinak. Kár, hogy addig már a film több, mint fele lement, bőven megspékelve manipulatív, hangulatkeltő, bullshitértékű gag-ekkel. Szálinger mondata, mely szerint a szerzők »megadták Biszkunak az esélyt, hogy elmondja, miként emlékezik az '56-os eseményekre« itt bizonyult kétszeresen is hamisnak: először, mert Biszkunak úgymond megadtak egy esélyt, amelyet viszont ő maga sosem kért, másodszor, mert a film - szerkesztése által - igazából megvonja Biszkutól az esélyt, hogy elmondhassa a magáét.

Na és akkor kis kajánsággal néztem végig, hogy a nagy szembesítéskor az alkotók igazából nem tudtak mit kezdeni a helyzettel - anyaguk legértékesebb részével. Sem élőben, sem a szerkesztéskor. Nem az a baj, hogy mint az látható volt, Biszku az első 10 másodperc után gyakorlatilag végig uralta a helyzetet. Hanem az, hogy az alkotók nem ismerték fel az ebben kínálkozó lehetőséget. Heeej, bár beismerték volna, hogy Biszku nagyobb náluk. Bár hagyták volna még, hadd mondja, ha már elkezdte mondani. Bár többet betettek volna a megnyílt Biszku Bélából (Nicholson monológja jut eszembe a Few Good Men-ből). Hallatlanul, de hallatlanul érdekes volt betekintést nyerni Biszku Béla külön bejáratú, saját törvények által mozgatott, saját levezetési rendszerben igazolt világába. Még kíváncsi lettem volna rá. Rá. Mondom, rá. Csakhogy mire elkezdte, már vége is lett.

És ahelyett, hogy manipulációt, hangulatkeltést és popkultúrás esetlegességet mellőzve megadták volna Biszku Bélának a szót, nekem, nézőnek pedig az ítélet lehetőségét, az alkotók azt választották, hogy bohóckodva beöltözzenek korabeli katonamundérba, a film végére odabiggyesszenek egy kislányt, aki mond valamit (20 másodpercembe tellett, míg rájöttem, hogy ez nem a dvd-n következő film nyitóképe) stb, engem pedig hülyének nézve, cinkos összeröhögésekkel, kézenfogva vezessenek a kívánt következtetés felé. Ez nem volt szép, fiúk. Biszku Bélával szemben sem. Magatokkal szemben sem. Velem szemben sem.”