„Jól érezte Draskovics Tibor, hogy csak félig-meddig valósult meg a sátáni koncepció, s egy polgárháborús helyzettel egyszerűen arrébb kellene tolni néhány esztendővel a soron következő választások napját. Ehhez viszont eléggé higgadt maradt az ország meggyötört népe. Jött tehát az MSZP történelmi léptékkel is mérhető bukása és az SZDSZ megsemmisülése.
Mi maradt utánuk? Kifosztott otthonok, rettegésben élők a tanyákon, megvert tanárok, megzsarolt diákok, terrorizált falvak. És ártatlan emberek halála. Vannak települések, ahol már lemondtak a munkáról a gazdák, hiszen a termény rendszeresen eltűnik a földjeikről, el az állatok az óljaikból. Ez már a gazdaság, a megélhetés terepe, minthogy a gazdaság és a társadalmi értelemben vett boldogulás terepét szennyezik a naponta leleplezett korrupciós ügyletek, milliárdos panamák, a pénznyerő automatává alakított állami vállalatok. Nincs ilyen vagy olyan bűnözés. Alvilág van, ahol a fehérgalléros bűnözés gátlástalansága példát ad Marian Cozma gyilkosainak, és ahol a fehérgalléros politikai bűnözők épp Cozma gyilkosaival félemlítik meg a háborgó közvéleményt. Hát ennek nem lehet csak úgy odacsapni, aki ezt rendbe akarja tenni, annak nagy, sokfelé ágazó munkára kell felkészülnie.”