Lenin a nőkérdésről

2010. március 08. 15:24

Minden valódi marxista elemzés a burzsoá társadalomról abban kell végződjön: mindezt el kell pusztítani.

2010. március 08. 15:24
„Lenin elvtárs gyakorta beszélt nekem a nőkérdésről. A nők társadalmi egyenlősége természetesen vitán felül álló elv volt a kommunisták számára. 1920 őszén Lenin hatalmas dolgozószobájában beszélgettünk először hosszan a kérdésről a Kremlben.

»Tiszta teoretikus alapon kell felépítenünk egy erőteljes nemzetközi nőmozgalmat«, kezdte Lenin. »Nyilvánvaló, hogy nincs helyes gyakorlat marxista elmélet nélkül. A lehető legtisztább elvek szükségesek nekünk, kommunistáknak, ebben a kérdésben. Éles választóvonalat kell húznunk magunk és a többi párt közé. Sajnálatos módon, a Második Internacionálé nem törődött a kérdéssel. Előterjesztették, de döntés nem született róla. Az ügy folyamatban van, a téziseknek, direktíváknak körvonalazódniuk kell. Eleddig nem jutottunk túl messzire. Segítenie kell.«

Tudomásom volt arról, amiről Lenin beszélt, és meglepetésemet fejeztem ki a tényállás tekintetében. Rajongással töltött el az orosz nők forradalomban elvégzett munkája, amit annak érdekében végeztek, hogy megvédjék és továbbfejlesszék azt, illetve az elvtársnők Bolsevik Pártban betöltött pozíciói és aktivitása. Mindez modellértékűnek tűnt számomra. A Párt egymaga formált meg egy hasznos, képzett és tapasztalt erejű nemzetközi kommunista nőmozgalmat, történelmi például szolgálva. (...)

Mielőtt válaszolhattam, Lenin folytatta: »Bűneid listája, Clara, még hosszabb ennél. Úgy tájékoztattak, a legfőbb témák, amikkel az elvtársnők esti olvasmányaik és vitáik alkalmával foglalkoznak, a nemiség és a házasság. Ezek az érdeklődés, a politika képzés és az oktatás legfőbb témái. Nem hittem a füleimnek, amikor ezt hallottam. A világ első proletárdiktatúrája, körülvéve a világ ellenforradalmáraival, amikor csak a német helyzet egymagában minden proletár és forradalmi erő lehető legnagyobb koncentrálását követeli meg, hogy legyőzze az egyre növekvő és egyre fokozódó ellenforradalmat. De a munkásnők nemi kérdéseket és a házasság múlt-, jelen- és jövőbeli formáit vitatják meg. Azt hiszik, a legfontosabb kötelességük a proletárnők felvilágosítása ezekben a kérdésekben. A legszélesebb körben olvasott brosúra azt hiszem egy fiatal bécsi elvtársnő röpirata a szexuális kérdésekről. Micsoda pocsékolás! Ami igazság ebben a kérdésben van, azt a munkások már rég elolvashatták Bebelnél. Nem olyan unalmasan, nem olyan nehezen megírva mint a pamfletben, de erőteljesen, keserűen, agresszíven, a burzsoá társadalom ellen.« (...)

Ekkor közbeszóltam, azt mondtam, hogy a nemiség és a házasság kérdései egy magántulajdonon alapuló burzsoá társadalomban rengeteg problémát, konfliktust és szenvedést hoznak magukkal minden osztályba és rendbe tartozó nő számára. A háború és következményei rendkívüli kidomborították ezeket a konfliktusokat és a nők szenvedéseit nemi kérdésekben, és olyan problémákat hoztak felszínre, melyek korábban rejtve voltak előttük. Ehhez hozzájárultak a forradalom hatásai is. A régi  érzés- és gondolatvilág inogni kezdett. A régi társadalmi kötöttségek összekuszálódnak és felbomlanak, a tendenciák új ideológiára épülő férfi-nő kapcsolatok felé mutatnak. Az érdek, ami ezekben a helyzetekben megmutatkozik, a felvilágosodás és tájékozódás a szükségességének kifejeződése. Emellett megmutatja a burzsoá társadalom hamissága és képmutatása elleni reakciót is. A házasság és a család formái történelmi fejlődésükben és a gazdasági élettől való függőségükben szándékosan rombolják a dolgozó nők elméjében létező, a burzsoá társadalom örökös jellegzetességére vonatkozó babonaságokat. A kritikai és történelmi attitűd ezek irányában a burzsoá társadalom kíméletlen vizsgálatához, igazi természetének és hatásainak feltárásához vezet, magában foglalva szexuális moráljának és hamisságának elítélését. Minden út Rómába vezet. És minden valódi marxista elemzés a társadalom ideologikus felépítményének fontos szegmenseiről, vagy érvényesülő jelenségeiről a burzsoá társadalom és annak tulajdoni alapjának elemzéséhez kell vezetnie, és abban kell végződjön: »mindezt el kell pusztítani.«”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kündü
2010. március 09. 12:11
Anarchista zsidónőket idézgetni 100 évvel ezelőttről: NEM MENŐ!
ÁrPi
2010. március 09. 11:47
"" Virág Árpád: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz? Gogolák elvtársnő: Új, Virág elvtárs. Virág Árpád: Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának! ""
Öreg
2010. március 08. 20:46
És kialakult az ezen a tudáson nevelkedő ballib mocsár hazánkban. A burzsoáziát ugy kell letörni, mondták jeleseink, hogy mi legyünk a burzsoá elvtársak és a megszerzett vagyonon énekeljük: föl, föl, ti rabjai a földnek!
Kreg
2010. március 08. 17:32
Ezeket a baromságokat nemszabad már komolyan venni,különben sirni kell rajtuk...lenin elvti a hatalmas dolgozószobájában elmondja a frankót hogy milyen nömozgalom szükséges("vonalas" de nagyon)söt helyreigazitja az elvtársnöket hogyan is viszonyuljanak a nemiség és a szexualitás kérdéséhez.Vauuu,basszameg...t.képpen kissé nosztalgikusnak találtam ezt az idézetet,fiatalkoromban,a 80-as évek vége felé sok hasonló hülyeséget olvastam
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!