„A Jobbik elnökének zárt, ugyanakkor logikusan működő világképe van, amelyben nem jut hely semmiféle közös halmaznak vagy kompromisszumnak, és olyan hiteken alapul, amelyek legalább olyan erősek – ha nem erősebbek –, mint a másik oldalon Bokros gazdasági szemlélete. Márpedig abban a pillanatban, ahogy a beszélgetőpartnerek között nincs egy közös minimum, csupán hitvitáik lesznek. Röviden: aki elutasítja a demokráciát, azzal értelmetlen demokratikus vitát folytatni.
Mégis felmerül a kérdés, hol lehetnek a demokratikus közélet megújításának, a vitakultúra újraépítésének lehetőségei. Először is szögezzük le: közéleti vitáink elsatnyulását, szakmai kérdések átpolitizálását nem a Jobbik, hanem a tizenöt éve befagyott magyar pártrendszer és az erre ráépülő szervilis média okozza. Hiába fogalmazódik meg időről-időre nemcsak politológusok, közírók, hanem a választópolgárok részéről is egyre erőteljesebben, hogy véget kell vetni a megosztottságnak, józan, értelmes polémiának kellene uralnia a közbeszédet. Csalódniuk kellett azoknak, akik úgy vélték, hogy a gazdasági válság szorítása, a radikális jobboldal megerősödése, esetleg Gyurcsány távozása majd javít a helyzeten. A szomorú valóság az, hogy 2009-ben volt értelme rákérdezni a pártpreferenciára, amikor a H1N1 elleni védőoltást illető véleményeket mérte fel a közvélemény-kutató.”
Jeskó József: Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának? (Hvg)