A Fidesz kénytelen átszámolni politikai kalkulációit; ismét kétfrontos harcra kényszerül.
"A Jobbik sikerét mindenekelőtt annak köszönheti, hogy politikájának középpontjába az etnikai gyűlöletkeltést állította. Erre 1939-ben volt példa utoljára Magyarországon. A Fidesz kénytelen átszámolni politikai kalkulációit; ismét kétfrontos harcra kényszerül. Ha egyedül akar alkotmányozó többséget, akkor mondandóját meg kell fogalmaznia a szélsőjobboldali szavazók számára érthető nyelven is. Olyan várakozásokat kell keltenie a cigányok iránti éles ellenszenvüket nyíltan kifejező Jobbik szavazóiban, amilyeneket feltehetően nem akar.
Nem kétséges, kormányra jutása esetén a Fidesz ismét drasztikusan átcsoportosítja a jóléti jövedelmeket a középrétegeknek kedvezve; durva, fegyelmező feltételekhez köti a legszegényebbek segélyezését; felszámolja vagy megalázó szegénypolitikává változtatja a gyermekszegénység elleni programot, nyíltan vagy kimondatlanul, de szakít az integrációs oktatáspolitikával, felszámolja, vagy felpuhítja a deszegregációs jogszabályokat, oktatáspolitikai krédóját rendpárti elemekkel egészíti ki. Esetleg szigorítja a büntetési tételeket, és eljátszik a büntethetőségi korhatár csökkentésének gondolatával. De mindez a Jobbik-szavazók megnyeréséhez kevés; őket csak nyílt cigányellenes üzenetekkel lehet elcsábítani.
Csakhogy amit a szélsőjobboldali párt szavazói "cigánykérdésnek" gondolnak, az jórészt nem az, hanem olyan problémahalmaz, amelyre egyetlen politikai erő sem találja a választ. A munkapiacon feleslegessé vált százezreknek csak kisebb része roma, sőt az alacsony iskolázottságú inaktívak többsége sem az, a szegények többsége sem, és a tartós mélyszegénységben élőknek is legfeljebb a fele. A megállíthatatlanul erősödő közoktatási szegregáció és a falusi gettóiskolák növekvő száma is csak tünete a közoktatás nagyfokú egyenlőtlenségének, a korai iskolai szelekciónak."
A Fidesz és a cigánykérdés (Zolnay János, NOL)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
A szurkolók abban bíznak, hogy ez csak egy rossz vicc.
