Hat magyar edző, aki történelmet írt a Bundesligában – most Lőw Zsolton a sor

2025. április 02. 10:31

Lőw Zsolt lipcsei kinevezésével a Bundesliga történetének mindössze hetedik magyar vezetőedzője lett. Elődei között legendás futballalakok, bajnok szakemberek, hősként tisztelt klubikonok és tragikus sorsok is akadnak.

2025. április 02. 10:31
null
Szabó Levente
Szabó Levente

Március 30-án érkezett a bombahír: Marco Rose menesztése után az RB Leipzig Lőw Zsoltot nevezte ki vezetőedzőnek. Ezzel ő lett a Bundesliga történetének hetedik magyar szakvezetője, aki az élvonalban irányíthat csapatot. Ennek apropóján időrendben felidéztük azt a hat magyar edzőt, akik korábban már vezették Bundesliga-csapatok szakmai munkáját. Bemutatjuk karrierjük legfontosabb állomásait, statisztikáit és érdekességeit – a Csaknády–Lóránt–Vincze–Bédl–Csernai–Dárdai hatost –, végül kitérve Lőw Zsolt friss kinevezésére.

Ezt is ajánljuk a témában

Csaknády Jenő – az első magyar tréner a Bundesligában

Csaknády Jenő neve nyitja a magyar edzők sorát a Bundesligában. 1963 nyarán, a bajnokság indulásakor került az 1. FC Nürnberg kispadjára, ezzel ő lett az első magyar vezetőedző az újonnan alapított német élvonalban​. 

Jenő Csaknády az 1. FC Nürnberg edzőjeként az 1960-as években

A Csepelnél edzősködő, majd az 1956-os forradalom után Nyugatra távozó szakember német állampolgárként vállalta el a nürnbergi munkát. Csaknády első idényében a Nürnberg a 9. helyen végzett a 16 csapatos mezőnyben, majd később – egy év kihagyás után visszatérve – az 1965/66-os szezonban 6. lett, amivel kiharcolta a Vásárvárosok Kupájában való indulást​. Csaknády összesen 67 Bundesliga-mérkőzésen ült a Nürnberg kispadján, mielőtt 1966 végén távozott a klubtól (helyét ideiglenesen honfitársa, Vincze Jenő vette át)​. 

A németországi évek mellett Csaknády Görögországban ért el sikereket: az AEK Athén edzőjeként kétszer nyert bajnokságot (1963-ban és 1968-ban) – utóbbit ráadásul veretes, 22 győzelmes idény végén​. Az athéni diadal után még a PAOK Szaloniki kispadján is megfordult, majd hosszú edzői pályafutása lezárultával Frankfurtban telepedett le, ahol 2001-ben, 76 évesen hunyt el​. Csaknády úttörőnek számít, hiszen ő volt az első külföldi edzők egyike a Bundesligában, és sikerei nyomán nyitotta meg az utat a későbbi magyar trénerek előtt.

Lóránt Gyula – az Aranycsapat védője, aki bejárta a Bundesliga csapatait

A legendás Aranycsapat középhátvédje, Lóránt Gyula a játékoskarrierje után szintén Németországban épített komoly edzői életművet. 1965 augusztusában, 42 évesen vette át először egy Bundesliga-csapat, az 1. FC Kaiserslautern irányítását​. Ezt követően másfél évtizeden át dolgozott a német élvonalban: a Lautern után a Duisburg, az 1. FC Köln, a Kickers Offenbach, a Freiburger FC, az Eintracht Frankfurt, majd a Bayern München és végül a Schalke 04 kispadján is ült. 

Összesen 347 Bundesliga-mérkőzésen irányított, ezzel ő a valaha volt legtapasztaltabb magyar tréner a német első osztályban.

Lóránt edzőként legnagyobb sikerét mégsem Németországban, hanem Görögországban érte el: 1976-ban bajnoki címet nyert a PAOK Szalonikivel, amely után a helyi hősként tisztelt szakember sajnos tragikus körülmények között hunyt el. 1981. május 31-én, a második PAOK-os edzői ciklusa során, egy Olympiakosz elleni bajnoki meccs közben szívinfarktust kapott, és 58 évesen meghalt. 

Lóránt személyében az Aranycsapat egy tagja hagyott nyomot a Bundesligában is – a keménykötésű védőből lett tréner határozott stílusával és tapasztalatával több német élcsapatot is vezetett, s nevéhez fűződik például a Bayern München 1970-es évekbeli újjáépítésének kezdete (őt váltva került később a kispadra Csernai Pál)​.

Vincze Jenő – világbajnoki ezüstérmes, négy meccs erejéig a Nürnberg edzője

A lista következő tagja Vincze Jenő, aki játékosként már a ’30-as években legendává vált – az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar válogatott jobbszélsője volt, s az Újpest FC egyik ikonja​. Edzői pályáján is több országban megfordult: dolgozott Svájcban (Basel, Servette) és Nyugat-Németországban is. 1966 novemberében a Nürnberg vezetősége ideiglenesen őt kérte fel vezetőedzőnek, miután honfitársa, Csaknády Jenő távozott a klubtól. 

Vincze mindössze négy Bundesliga-mérkőzésen át irányította az 1. FC Nürnberg együttesét 1966 végén​. Bár rövid beugrás volt csupán, ezzel ő is feliratkozott a magyar Bundesliga-edzők sorában. A német kaland után Vincze alsóbb osztályú csapatoknál (Schweinfurt, Bayreuth) tevékenykedett, majd visszavonult az aktív edzősködéstől. Pályafutását így is színes sikerek kísérték: játékosként kétszeres magyar bajnok Újpesttel, és tagja volt annak a magyar válogatottnak, amely döntőt játszhatott az 1938-as világbajnokságon Olaszország ellen​. Edzőként ugyan csak egy röpke epizód jutott neki a Bundesligában, de Vincze Jenő így is a magyar futball és a német liga közös fejezetének része. 

Bédl János – nemzetközi vándor, aki Wuppertalban próbált szerencsét

Bédl János a kevésbé ismert nevek közé tartozik, ám pályafutása igazán kalandos volt. Megfordult Máltán és Észak-Amerikában is edzőként, mielőtt a Bundesligába került. Az 1974/75-ös szezonban a kiesés ellen küzdő Wuppertaler SV vezetőedzője lett – ő az egyetlen magyar tréner, aki az akkori Nyugat-Németország ezen klubjánál dolgozott​. Bédl 1974 októberében vette át a sereghajtó csapatot, de nem tudott csodát tenni: a Wuppertal a szezon végén kiesett a Bundesligából, miután mindössze egy győzelmet aratott a keze alatt 24 bajnoki meccsen (mérlege 1 győzelem, 6 döntetlen, 17 vereség volt). 

Bédl János a Wuppertaler SV vezetőedzőjeként, 1974-ben 

Érdekesség, hogy Bédl János a Bundesliga előtt és után is sikeres periódusokat zárt másutt. 1965-ben Máltán bajnoki címhez és kupagyőzelemhez vezette a Sliema Wanderers együttesét, majd 1969-ben az Egyesült Államokban a Kansas City Spurs edzőjeként megnyerte az észak-amerikai NASL bajnokságot – sőt, az év edzőjének is megválasztották ott​. Ezek a kuriózumszámba menő sikerek azonban nem ismétlődtek meg Wuppertalban. A Bundesliga-szerepvállalása után Bédl dolgozott még Belgiumban (Lierse SK) majd visszatért Németországba (Rot-Weiss Essen, Rot-Weiß Oberhausen), mielőtt 1987-ben, 58 éves korában elhunyt.

Csernai Pál – bajnok Bayern-edző, a „Pál-rendszer” megalkotója

Az 1970-es évek végén újabb magyar szaktekintély tűnt fel a Bundesliga élvonalában: Csernai Pál. Korábban Lóránt Gyula segítője volt Frankfurtban és a Bayernnél, majd 1978 decemberében – amikor a Bayern München menesztette Lórántot – 46 évesen őt nevezték ki vezetőedzőnek a bajor sztárcsapat élére​. Csernai irányításával a Bayern München aranykora folytatódott: 

kétszer nyert bajnoki címet (1980-ban és 1981-ben), valamint Német Kupát is nyert 1982-ben​.

Emellett bejutott az 1982-es BEK-döntőbe is a csapattal – igaz, a rotterdami finálét 1–0-ra elvesztették az Aston Villa ellen​. A Bundesliga színpadán Csernai „selyemsálas” eleganciájával és újszerű taktikai felfogásával vált ismertté: a korát megelőző „Pál-rendszer” néven emlegetett védekezési stratégiája a területvédekezés és emberfogás ötvözetére épült​. 

A Bayern után Csernai pályafutása valóságos Odüsszeia lett, bejárta a világot. Rövid ideig visszatért a Bundesligába is: 1985-ben a Borussia Dortmund, 1988-ban újra az Eintracht Frankfurt, majd 1990-ben a Hertha BSC kispadját is elfoglalta​. A Herthánál azonban egy kaotikus szezonban dolgozott (1990/91), amikor a berlini klub négy edzőt fogyasztott és végül kiesett​. Csernai németországi mérlege így a Bayernnél aratott diadalok után már nem gyarapodott újabb trófeákkal. 

Később edzősködött Portugáliában (Benfica), Törökországban (Fenerbahçe), Svájcban (Young Boys) és még a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett rövid ideig. A futballtól sosem szakadt el: haláláig (2013) figyelemmel kísérte a sportot. Csernai Pál neve örökre összeforrt a Bayern München sikerkorszakával – ő a Bundesliga történetének legsikeresebb magyar edzője, aki új stílust és szemléletet is hagyott maga után​.

Dárdai Pál – a berlini klublegenda

Az elmúlt évtizedben Dárdai Pál személyében újabb magyar edzőnek szurkolhattunk a Bundesligában. Dárdai klubhűsége játékosként is ismert: 1997-től 2011-ig a Hertha BSC középpályása volt, rekordereként 366 mérkőzésen lépett pályára, majd edzőként is Berlinben bontakozott ki. 2015 februárjában vette át a kiesés szélén álló Hertha vezetését, és újonc mesterként bent tartotta a csapatot a Bundesligában. Ezzel kezdetét vette egy sikeres periódus: a Dárdai vezette Hertha 2016-ban ás 2017-ben is a tabella felsőházában végzett, Európa Liga-indulást érő pozícióban. Szakmai munkáját a fegyelmezettség, az egységes csapatszellem és a fiatalok beépítése jellemezte – nem véletlenül vált Berlinben klublegendává.

Ezt az arcot senkinek nem kell bemutatni... (Fotó: MTI/AP/Pool/Martin Meissner)

Dárdai Pál először 2015-től 2019-ig irányította a Herthát, amivel klubrekordot döntött a leghosszabb ideig regnáló edzőként. Később, néhány év kihagyás után 2021-ben és 2023-ban is visszahívták tűzoltónak a berliniek, amikor rossz passzban volt a csapat. Összesen 186 Bundesliga-mérkőzésen ült a Hertha kispadján (megszakításokkal 2023-ig)​, ezzel ő a Bundesliga történetének legtöbbet foglalkoztatott magyar edzője Lóránt Gyula mellett. 

Dárdai szakértelmét és emberi kvalitásait Németország-szerte elismerik – a Kicker magazin 2016-ban 40. születésnapja alkalmából méltatta pályafutását, kiemelve, hogy fiatal kora ellenére már túlszárnyalta több korábbi magyar edző, így Lóránt és Csernai eredményeit a Herthánál​. A berlini szurkolók számára Dárdai nemcsak egy edző, hanem a klub történetének része: játékosként és edzőként összesen közel 25 évet töltött a Herthánál.

Lőw Zsolt – a hetedik magyar a Bundesliga történetében

Az eddigi hat magyar Bundesliga-edző története után elérkeztünk napjainkhoz, hiszen 2025. március 30-án újabb honfitársunk kapott vezetőedzői megbízást Németországban. Lőw Zsolt – Dárdai Pálhoz hasonlóan egykori válogatott játékos – régóta edzősködik külföldön, de eddig többnyire másodedzői szerepben dolgozott. 2015 és 2018 között a RB Leipzig szakmai stábjában volt másodedző, majd Thomas Tuchel segítőjeként megjárta a Paris Saint-Germaint, a Chelsea-t és a Bayern Münchent is​. Ez idő alatt komoly sikerek részese lehetett: a Chelsea-vel Bajnokok Ligáját nyert 2021-ben, a Bayernnél pedig bajnoki aranyérmet ünnepelhetett 2023-ban másodedzőként​. Most pedig eljött az ő ideje vezetőedzőként is: 

a Leipzig őt bízta meg a szezon végéig a csapat irányításával, miután menesztették Marco Rosét​. 

Lőw Zsolt ezzel a Bundesliga történetének hetedik magyar vezetőedzője lett. Kinevezése egyszerre a magyar edzői hagyományok folytatása és egy új fejezet kezdete. Elődei – Csaknády Jenő, Lóránt Gyula, Vincze Jenő, Bédl János, Csernai Pál és Dárdai Pál – mindannyian letették névjegyüket a német élvonalban, ki-ki más módon: volt, aki bajnoki címeket nyert, volt, aki hősiesen küzdött a kiesés ellen vagy épp rövid ideig ugrott be segíteni. Lőw számára adott a lehetőség, hogy saját sikertörténetet írjon. A lipcsei kispadon – Gulácsi Péter és Willi Orbán edzőjeként – elsőként szerdán, a Stuttgart elleni kupa-elődöntőn bizonyíthat. 

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: JAN WOITAS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bambuci
2025. április 03. 06:47
Kedvelem Low Zsoltot, de szerintem nem egy karizmatukus szemlyiseg. Nem hiszem h uralni tudna az oltozot.
Búvár Kund
2025. április 02. 10:43
Csaknády Jenő pályafutásához.. Ill a cikk szerzőjéhez, vagy a szerkesztőhöz.. Nem a " Vándorvárosok" (???? 😁😁) Kupájában harcolta ki az indulási jogot.., az Vásárvárosok Kupája... a későbbi UEFA kupa...😊
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!