Mindössze öt percre volt a csodától a vb-n a magyar férfi-kézilabdaválogatott. Bebizonyította, hogy nem véletlenül tagja évek óta a világelitnek, és bár az előzetesen kitűzött céljait teljesítette, kérdés, mikor tudja túltenni magát a negyeddöntőben történteken.
2025. február 05. 23:37
17 p
0
0
0
Mentés
Nagy Péter és Szabó Péter írása a Mandiner-hetilapban
„Tanulnunk kell ebből a mérkőzésből is, mert a tűz, az akarat megvolt bennünk; ezúttal döntetlenre volt elég” – összegzett az Észak-Macedónia ellen vívott nyitómeccs után a találkozó egyik legjobbja, a kapus Palasics Kristóf. A 27-27-re végződő mérkőzésen ízelítőt kaptunk a balkáni hangulatból: a hajrában az egyik északmacedón szurkoló például vizespalackkal akarta megdobni a 22 éves Palasicsot, ám ő nem jött zavarba: lábbal kitessékelte a flakont a hálóból, és az oldalvonalon túlra rúgta.
Azért kellenek a nézők?
Habár a vb-felkészülés idején szóba került, hogy Varasdon nagy számban lehetnek jelen magyar drukkerek, meglepetésre macedón szurkolóból sokkal több volt az ötezer fő befogadására képes arénában – ők pedig otthon érezték magukat. A horvát város közúton negyven kilométerre van a magyar határtól, Nagykanizsáról vagy Zalaegerszegről tehát sokkal hamarabb elérhető, mint Budapest. Hogy mi lehet drukkereink kis számának oka? A nem éppen családbarát, 20.30-as kezdési időpont mellett a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) árszabása: a csoportkörre ugyanis egy belépőért több mint 20 ezer, a középdöntőre pedig 37 ezer forintnyi eurót kellett fizetni. A magyar családoknak ez hatalmas összeg, az Ausztriából átugró északmacedón vendégmunkásoknak kevésbé, ráadásul az esemény újabb lehetőség nemzeti önérzetük, identitásuk kifejezésére, aminek sajátos velejárója az erődemonstráció.
Persze azt mi, magyarok is tudjuk, hogy világversenyt rendezni drága mulatság, de azzal is tisztában vagyunk, hogy szurkolók nélkül még inkább az. Nemrég a debreceni Főnix Arénában láttuk vendégül a kontinens egy részét – itt kezdte meg bravúros Eb-szereplését bronzéremig menetelő női válogatottunk. Összehasonlításképpen: a csoportmeccsekre 18 600 forintnál kezdődtek a három versenynapra szóló bérletek. A középdöntő küzdelmeinek is részben a cívisváros adott otthont, és az erre a szakaszra érvényes bérletek közül a legolcsóbb 32 ezer forintba került, ezért az összegért már négy játéknap találkozóit lehetett megtekinteni. Bár nem tétmérkőzés, példaként felhozhatnánk férficsapatunk szerbek elleni felkészülési találkozóját Szegeden, amelyre a hazai szövetség 2000 és 4000 forint közötti jegyárakkal készült. Egy 8143 férőhelyes, ultramodern, majdnem 29 ezer négyzetméter hasznos alapterületű létesítményben, amelyet 2021 végén adtak át.
Kanyarodjunk vissza a pályán történtekre. A körülmények ismeretében az egy pontot is sikerként könyvelhettük el, mivel az utolsó 45 másodpercet végigtámadhatta egygólos előnyben lévő ellenfelünk, és az időkérése után mindössze annyi dolga lett volna, hogy „lenyeli” a labdát. Az eksztázisban kézilabdázó, több ezer szurkoló hangorkánja által támogatott északmacedónok azonban nem tudták feltenni az i-re a pontot, besült az utolsó akciójuk, és a támadófault után gyorsan reagáló Bóka Bendegúz hathatós közreműködésével Ligetvári Patrik 14 másodperccel a vége előtt kiegyenlített.
Guinea következett a sorban, mégpedig meglehetősen furcsa előzmények után. A nemzetközi mezőnyben ismeretlen gárda olyan szervezetlenül vágott neki a horvátországi túrának, hogy majdnem kilakoltatták a szállásáról. Mint kiderült, papírok nélkül, üres zsebbel indították útjára egy olyan országból, amelynek 13 millió lakosa, de mindössze 1000 regisztrált játékosa van. A szövetség kommunikációs vezetője azzal védekezett, hogy a kiutazási engedélyük három hónapig a miniszterelnök fiókjában hevert, emiatt felejtették el rendezni a szállásköltséget, és kerültek majdnem utcára.
A varasdi csarnokban szürreális jelenetek játszódtak le a kezdés előtt: utolsó csoportellenfelünk, Hollandia velünk ellentétben legyőzte Észak-Macedóniát, ezért „bűnhődnie” kellett. A balkániak nehezen viselték a vereséget, poharakat, pénzérméket és más tárgyakat dobáltak a pályára, emiatt a hollandok meg sem várták az eredményhirdetést, a hatvan perc után befutottak az öltözőbe. A magyar és a guineai válogatott a takarítás miatt csak késve tudta elkezdeni a bemelegítést. Aki adrenalinlöketre vágyott, az a kezdő dudaszó előtt kaphatta meg, a találkozó ugyanis izgalommentes volt: 35-18-ra nyertünk, és bejutottunk a középdöntőbe.
Hiába ért véget a „választási szuperév”, Románia megismételt elnökválasztásra készül. Még nem dőlt el, hogy az érvénytelenített első forduló győztesét, Călin Georgescut engedik-e indulni, de az RMDSZ aggódik a szélsőjobboldal térnyerése miatt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatallal (OH) szoros együttműködésben készítette el Magyarország új, minden korábbinál átfogóbb, leginkább az érettségieredményekre és a felsőoktatási felvételik sikerességére, valamint az iskolák tehetséggondozási eredményeire épülő gimnáziumi rangsorát.
Kína felzárkózása a technológiai versenyben nem most kezdődött. Két évtizede a nyugati világban szinte senki nem hallott nagy kínai autómárkákról – ma mindenhol ott vannak.