Zágrábban maradt a szívünk egy része

2025. február 05. 23:37

Mindössze öt percre volt a csodától a vb-n a magyar férfi-kézilabdaválogatott. Bebizonyította, hogy nem véletlenül tagja évek óta a világelitnek, és bár az előzetesen kitűzött céljait teljesítette, kérdés, mikor tudja túltenni magát a negyeddöntőben történteken.

2025. február 05. 23:37
null

 

Nagy Péter és Szabó Péter írása a Mandiner-hetilapban

„Tanulnunk kell ebből a mérkőzésből is, mert a tűz, az akarat megvolt bennünk; ezúttal döntetlenre volt elég” – összegzett az Észak-Macedónia ellen vívott nyitómeccs után a találkozó egyik legjobbja, a kapus Palasics Kristóf. A 27-27-re végződő mérkőzésen ízelítőt kaptunk a balkáni hangulatból: a hajrában az egyik északmacedón szurkoló például vizespalackkal akarta megdobni a 22 éves Palasicsot, ám ő nem jött zavarba: lábbal kitessékelte a flakont a hálóból, és az oldalvonalon túlra rúgta.

Azért kellenek a nézők?

Habár a vb-felkészülés idején szóba került, hogy Varasdon nagy számban lehetnek jelen magyar drukkerek, meglepetésre macedón szurkolóból sokkal több volt az ötezer fő befogadására képes arénában – ők pedig otthon érezték magukat. A horvát város közúton negyven kilométerre van a magyar határtól, Nagykanizsáról vagy Zalaegerszegről tehát sokkal hamarabb elérhető, mint Budapest. Hogy mi lehet drukkereink kis számának oka? A nem éppen családbarát, 20.30-as kezdési időpont mellett a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) árszabása: a csoportkörre ugyanis egy belépőért több mint 20 ezer, a középdöntőre pedig 37 ezer forintnyi eurót kellett fizetni. A magyar családoknak ez hatalmas összeg, az Ausztriából átugró északmacedón vendégmunkásoknak kevésbé, ráadásul az esemény újabb lehetőség nemzeti ön­érzetük, identitásuk kifejezésére, aminek sajátos velejárója az erődemonstráció.

Persze azt mi, magyarok is tudjuk, hogy világversenyt rendezni drága mulatság, de azzal is tisztában vagyunk, hogy szurkolók nélkül még inkább az. Nemrég a debreceni Főnix Arénában láttuk vendégül a kontinens egy részét – itt kezdte meg bravúros Eb-szereplését bronzéremig menetelő női válogatottunk. Összehasonlításképpen: a csoportmeccsekre 18 600 forintnál kezdődtek a három versenynapra szóló bérletek. A középdöntő küzdelmeinek is részben a cívisváros adott otthont, és az erre a szakaszra érvényes bérletek közül a legolcsóbb 32 ezer forintba került, ezért az összegért már négy játéknap találkozóit lehetett megtekinteni. Bár nem tétmérkőzés, példaként felhozhatnánk férficsapatunk szerbek elleni felkészülési találkozóját Szegeden, amelyre a hazai szövetség 2000 és 4000 forint közötti jegyárakkal készült. Egy 8143 férőhelyes, ultramodern, majdnem 29 ezer négyzetméter hasznos alapterületű létesítményben, amelyet 2021 végén adtak át.

Kanyarodjunk vissza a pályán történtekre. A körülmények ismeretében az egy pontot is sikerként könyvelhettük el, mivel az utolsó 45 másodpercet végigtámadhatta egygólos előnyben lévő ellenfelünk, és az időkérése után mindössze annyi dolga lett volna, hogy „lenyeli” a labdát. Az eksztázisban kézilabdázó, több ezer szurkoló hang­orkánja által támogatott északmacedónok azonban nem tudták feltenni az i-re a pontot, besült az utolsó akciójuk, és a támadófault után gyorsan reagáló Bóka Bendegúz hathatós közreműködésével Ligetvári Patrik 14 másodperccel a vége előtt kiegyenlített.

Guinea következett a sorban, mégpedig meglehetősen furcsa előzmények után. A nemzetközi mezőnyben ismeretlen gárda olyan szervezetlenül vágott neki a horvátországi túrának, hogy majdnem kilakoltatták a szállásáról. Mint kiderült, papírok nélkül, üres zsebbel indították útjára egy olyan országból, amelynek 13 millió lakosa, de mindössze 1000 regisztrált játékosa van. A szövetség kommunikációs vezetője azzal védekezett, hogy a kiutazási engedélyük három hónapig a miniszter­elnök fiókjában hevert, emiatt felejtették el rendezni a szállásköltséget, és kerültek majdnem utcára.

A varasdi csarnokban szürreális jelenetek játszódtak le a kezdés előtt: utolsó csoportellenfelünk, Hollandia velünk ellentétben legyőzte Észak-Macedóniát, ezért „bűnhődnie” kellett. A balkániak nehezen viselték a vereséget, poharakat, pénzérméket és más tárgyakat dobáltak a pályára, emiatt a hollandok meg sem várták az eredményhirdetést, a hatvan perc után befutottak az öltözőbe. A magyar és a guineai válogatott a takarítás miatt csak késve tudta elkezdeni a bemelegítést. Aki adrenalinlöketre vágyott, az a kezdő dudaszó előtt kaphatta meg, a találkozó ugyanis izgalommentes volt: 35-18-ra nyertünk, és bejutottunk a középdöntőbe.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!