„Erkölcsi kötelességünk, hogy igazságot szolgáltassunk” – ezt javasolják az edzők a botrányt kiváltó jutalmazási anomáliákra

Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár bejelentette: aktívan dolgoznak rajta, hogy változtassanak az olimpiai jutalmakkal kapcsolatos eljárásrenden. A magyar sport első embere már tavaly kikérte a köztestületek véleményét, amelyek egymás között is egyeztetnek. Ismert, hogy komoly felháborodást váltott ki, mennyire egyenlőtlen helyzetek alakultak ki, miután az épek mellett minden fogyatékos sportolónak és edzőnek jár az akár havi több milliós forintos juttatás, nem is beszélve arról, hogy jelen állás szerint a Milák Kristófot a párizsi játékokra felkészítő Virth Balázs nem részesül anyagi elismerésben az arany- és az ezüstérem után... 

Új jelölési rend

Majdnem 30 éve működnek az olimpiai és egyéb sport támogatási rendszerek Magyarországon. Nemcsak az olimpiai járadékokról van szó, hanem a világ- és Európa-bajnoki jutalmakról is. Ennyi idő alatt sok tapasztalatra tett szert a Magyar Edzők Társasága, amely immár a 6 sportban tevékenykedő köztestület egyikeként a döntés előkészítésben is meghatározó szerepet tölt be. A MET-et 2013 óta vezető elnök, Molnár Zoltán a Mandinernek elmondta, hogy 2018 előtt nem történhetett volna meg az, hogy a sportoló – jelen esetben Milák Kristóf – nem jelöli meg edzőjét, másnak pedig nincs jogosultsága. Előtte 

• a sportoló, 
• az edző, 
• a szakági szövetség és 
• a Magyar Olimpiai Bizottság 

vett részt a kandidálásban, és ha kettő álláspont egyezett, jogilag támadhatatlan volt. 

„Sokan emlékezhetnek Gutman József (mesteredző, az olimpiai bajnok birkózó, Repka Attila trénere – a szerk.) ügyére. A sportoló, illetve a szövetség nem ismerte el, és hiába volt a MOB mellett az akkori államtitkárság kiállása, a bíróság kimondta: »a két egyezés megvan, mindannyian mehetünk haza«. Ha vita volt később, akkor az illetékes minisztérium kezdeményezett egyeztetéseket, s végül döntött. 

A munkáltató – akár az állam, az egyesület – munkaszerződés, teljesítésigazolás, edzésterv birtokában adjon igazolást, a MOB, vagy adott esetben a Magyar Paralimpiai Bizottság is fejtse ki szakmai és erkölcsi véleményét. Amennyiben vita lenne, azt javasoljuk, álljon vissza az a rendszer, hogy a sportvezetés folytasson le egy eljárást, és állapítsa meg, kinek van igaza. Az a speciális ismeret biztos nincs meg egy bíróságon sem, ami megvan a sportért felelős államtitkárságon. Ha ez megvalósul, nem fordulhat elő olyan, ami Milák Kristóf edzőjével, Virth Balázzsal megtörtént, hogy nem nevezi meg a versenyzője, és emiatt nem kap életjáradékot. Ha a sportoló nem is ért egyet, más szereplők megvizsgálják és eldöntik a jogosultságot.”

Nevelőedzők, edzők özvegyei

Molnár Zoltán szerint örömteli dolog, hogy egyre több kedvezményezett és nagyobb összeg kerül be a támogatási körbe. Akár meg lehet nevezni több nevelőedzőt is, ám az nem járja, hogy a sportolók időnként meggondolják magukat.

„Szerintünk olyat nem lehet, hogy ha egyszer megneveztem valakit, négy év múlva mást jelölök ki. Ezt nem engednénk meg, mert ha valaki egyszer letette a voksát, akkor örökre úgy kell maradnia: akár egy, két vagy három nevet írt be, már nem változtathat rajta.”

Alapesetben a sportolók 35, az edzők 45 éves kortól kapják meg az olimpiai életjáradékot. Akinek utóbbira jogosult versenyzője már elmúlt 35, azaz folyósítják neki a pénzt, annak edzője is – függetlenül a korától – kapja a járadékot. Az olimpiai jutalomban részesülő sportolót felkészítő edzőt a versenyzőnek járó összeg 60 százaléka illeti meg. Ugyanakkor évtizedek óta küzdelmet folytat a Magyar Edzők Társasága az edzők özvegyi járadékának megítélésért. Emlékezetes, hogy Benedek Tibor halála után változott a jogszabály: a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó özvegye – a korábbi 50 százalék helyett – a teljes sportolói életjáradékra jogosulttá vált gyermekei nagykorúvá válásáig. Az edzők özvegyei azonban nem kapnak semmit. 

„Bizonyíthatóan szerepe volt a házastársnak abban, hogy a sportoló jó környezetben élve tudott sikereket elérni. Na, de ugyanez az edzőkre is igaz. Sőt, az edzői életpálya egész életre szól, és ugyanúgy szükség van a családi háttérre. Ha meghal, szerintünk jogosan kellene, hogy kapjon a család anyagi támogatást, ami egyben erkölcsi kérdés is” – ismertette egy újabb javaslatukat Molnár Zoltán, kiemelve, hogy hihetetlenül érzékeny terület a teljesítmények összehasonlítása is. 

„Magyarországon régebben is előfordult, hogy egy hétvégén 30-40 érmet szerzett egy szakág egy világversenyen, Fábiánné Rozsnyói Katalin kajakosai – a kevesebb versenyszám miatt – mondjuk hármat... Korábban, amikor a MOB-nál tevékenykedtem, kidolgoztunk egy számítási rendszert, mert 

Ez a mérlegelés tudtommal most is megvan a jutalmazásnál. Vegyük a szövetségi kapitányok helyzetét! Konkrét példa: Mocsai Lajos fantasztikus ezüstérmet ért el a női kézilabda-válogatottal a Sydney-i olimpián. Kapott egy helyezés utáni életjáradékot, miközben az a klubedző, aki ott sem volt az olimpián, 2-3 játékosa után részesült. Ez igazságos? Ott sem volt, nem tudott érdemben beavatkozni. Persze, van szerepe a sportoló felkészítésében, de közel sem akkora, mint a szövetségi kapitányé.”

Igazságszolgáltatás

Nehéz, már-már lehetetlen küldetés igazságot tenni. „Kemény Dénes neve mellett 1 767 300 forint áll. Tudják kicsoda Zalka László? Nem? Akkor segítünk: ő is pólóedző, akinek siketlimpiai sikerekért (három arany, egy ezüst) havonta 2 179 670 üti a markát. És az megvan, hogy ki Gábor Antal Áron? Nincs? Ő is egy siketpólóedző: 2-2 aranyért és ezüstért neki 2 002 940 forint az apanázsa. Persze, a négy érem több, mint a három, de a mezőny ezeken a speciális játékokon jóval kisebb és gyengébb.” Mégis milyen üzenete van annak, amit a fent idézett Sportal nyilvánosságra hozott? 

„Mindenképpen finomítani kell az egyenlőtlenségeken! Kemény Dénes is felhatalmazott, hogy az ő példáját is bemutathassuk. Ő a világ legeredményesebb, legnagyobb tekintélyű vízilabda szövetségi kapitánya. Ehhez képest van két magyar edző a sportágban, aki több járadékot kap nála. Nem jó, nem lehet! Lehet az összesített edzői listán 20. Kemény Dénes, csak előtte ne legyen vízilabdaedző! 

Legalább mi legyünk tisztában azzal, mit ér a teljesítményük. Azért vagyok optimista, mert mindenki érzi a felelősségét, hogy mindenkinek megfelelő megoldásokat találjunk. Nincs a szőnyeg alá söpörve a kérdés” – nyilatkozta lapunknak Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társasága elnöke.

Az egyeztetések folyamatosan zajlanak, a köztestületek vezetőit a napokban fogadja majd ismét a sportért felelős államtitkár.

Nyitókép: MET/Vörös Nándor