A korábban Magyarországon vagy Afganisztánban történtek nem ütötték meg a nemzetközi futballvilág ingerküszöbét, ellenben a napjainkban Ukrajnában történtekkel.
Nyitókép: Jakub Porzycki / Getty Images
Az egykori Szovjetunió kimagasló katonai erejének időszakában alig volt olyan ország, mely apró jelzésekkel vagy demonstratív kiállással jelezni merte volna az európai labdarúgás színterén, hogy ami Magyarországon, vagy később Afganisztánban történt, az elítélendő. Az orosz agresszor ukrajnai háborújával azonban most nagyot fordult a sportpolitika – írja a történelmi példákat felvonultató cikkében az Index.
A portál szerint ugyanis azzal, hogy két éve Oroszország megtámadta Ukrajnát,
a most zajló labdarúgó-Európa-bajnokságra készülő orosz nemzeti válogatott lába alól kihúzták a szőnyeget.
Emlékezetes ugyanis, hogy két héttel az inváziót követően az UEFA kizárta az oroszokat, így októberben a selejtezőcsoportok összeállításának frankfurti sorsolásán Oroszország neve egyik kalapban sem szerepelt, majd a szentpétervári BL-döntő megrendezésének jogát is elvették tőlük.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz-ukrán háborúnak még messze nem látható a végkimenetele, Oroszország válogatottját azonban már most kizárták a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőiből, vagyis így valójában az Eb-ről is. A korábbi februári szankciós lépést támadta meg az orosz szövetség, de hiába fordult a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, a CAS-hoz, az helyben hagyta a döntést és így az oroszok – a fehéroroszok nem – kimaradnak a kontinentális selejtezőkből.
„Tekintettel arra, hogy az Európa-bajnokság, mint a kontinens egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó futballviadala csak 1960-tól indult, a Magyarországgal szembeni 1956-os orosz katonai agresszió, illetve az arra adott európai reakciók még nem tükröződhettek benne. Nem érdektelen ugyanakkor,
hogy a szovjet labdarúgó-válogatott nemzetközi versenyen elért három aranyérme közül az egyiket épp 1956. december 8-án, a magyar forradalom vérbefojtása után szerezte meg”
– írja az Index.
A portál emlékeztet: a nyári olimpiát ekkor Melbourne-ben rendezték, ám a novemberi történések elleni tiltakozásnak nem maradt sok nyoma a labdarúgó-eseményen.
„Ha valamelyik labdarúgó-válogatott az ’56-os forradalom eltiprásának kárvallottja volt,
az a magyar ifjúsági válogatott, az MLSZ ugyanis összes december 1-je utáni mérkőzését letiltotta,
és erről táviratban tájékoztatták a mérkőzések lejátszásában érdekelt svájci, olasz és NSZK labdarúgó-szövetségeket is” – jegyzi meg a lap.
A felnőtt válogatott szeptember 23-án, azaz egy hónappal a forradalom kitörése előtt még 1:0-ra verte Moszkvában a szovjeteket. Az Index kiemeli: az orosz invázió után azonban elveszítette alapembereit –
Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán is külföldön maradt, az aranycsapat szétesett, a nagyok közül többen Spanyolországban találták meg új csapatukat.
1960-ban az elsőként Franciaországban – az akkori kontinensbajnokságon – csaptak össze a magyarok a szovjet csapattal, ahol rögtön az első körben kikaptunk. A Index felidézi: nagy meglepetésre viszont a Szovjetunió csapata egészen a döntőig jutott, ahol Jugoszláviát legyőzve Európa-bajnoki trófeát szereztek.
„A szovjet típusú szocialista hatalomgyakorlás az 1960-as labdarúgó-viadalon azonban nem maradt teljesen reflektálatlanul.
A lengyeleket kiejtő és esélyesnek számító spanyol csapat a negyeddöntőben a szovjetek ellen az antikommunista autoriter elnök Francisco Franco tábornok utasítására – egyértelműen politikai okból – egyszerűen nem állt ki”
– jegyzi meg Ambrus Balázs.
Mint ismert: 1979 decemberében a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt. Egy évre rá, 1980 júliusában először rendeztek nyolccsapatos Európa-bajnokságot – ekkor Olaszországban, s ennek előkészületi mérkőzéseit már 1978-ban elkezdték.
A szovjetek a 6. csoportban szerepeltek,
de még mielőtt sor került volna a fegyveres beavatkozásra Afganisztánban, a csapat a 4. helyen végzett és kiesett
– írja a portál.
„A szovjet katonai agressziót ugyan a nemzetközi közvélemény elítélte, az Egyesült Államok pedig még kereskedelmi szankciók bevezetéséről is döntött, igazán nagy visszhangot nem váltott ki a futball különböző színterein” – fogalmaz Ambrus Balázs.
Az 1980-as moszkvai olimpiát Görögországba akarták áthelyeztetni, végül pedig bojkottálták az egész eseményt,
de a diszkvalifikációs lendület az 1988-as foci Eb-re teljesen megszűnt.
„Az 1984-es Eb-re az oroszok ki sem jutottak, később pedig – a nyolcvanas évek második felére – a politikai fókusz a Szovjetuniót illető glasznoszty és peresztrojka irányába tevődött át (mi több, 1987-ben már az afganisztáni kivonulás terve is felmerült)” – összegzi a lap.
1988. június 10-én az akkori NSZK-ban rendezték a foci-Eb-t, ahol a Szovjetunió együttese a 3. csoport selejtezőköréből jutott a döntőbe, ahol a hollandokkal szemben végül csak az ezüstérmet szerezték meg. Nagypolitikai utalásoknak a nyilatkozatokban nyoma sem volt, pedig ekkor még dübörögtek a tankok Afganisztánban.
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
„Európának végre fel kellene ébrednie”, „minden egyes merénylettel egyre később lesz” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Kinek mit intézett az elnöksége – az Uniónak a magyarok például olyan dolgokat, melyekben évek, évtizedek óta nem sikerült előrelépni. Kohán Mátyás írása.
„A karácsony a célpontjuk” – szögezte le a jobboldali politikus.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
Történelmet írt az ukrán bokszoló.
