Most akkor mégis Pintér Attila lesz a Vasas megmentője?
Három vereség után sorozatban négy győzelemmel már a feljutásról álmodozhat a Vasas.
A kizárólag magyarokat foglalkoztató riválisokkal szemben légiósok hadát vetette be az NB I-be jutás érdekében a Győri ETO. Anyagilag kockázatos és veszteséges volt, de bejött...
Nyitókép: eto.hu
***
Ismert, a Rába-parti együttes tulajdonosa, Világi Oszkár öt fordulóval a bajnokság vége előtt 19-re lapot kért (a februárban kinevezett vezetőedzőt, Kuznyecov Szergejt a DAC-tól érkező Borbély Balázs váltotta), a merészség bejött, hiszen a Győri ETO az összes hátralévő mérkőzését megnyerte, így a bajnok Nyíregyháza mögött második lett, így kilenc év után újra az élvonalban szerepelhet a klub.
A szezon előtt az ETO tulajdonosi köre azt is bevállalta, hogy lemond a Magyar Labdarúgó Szövetség központi támogatásáról,
amelyet akkor kap meg egy klub, ha az idény során nem szerepeltet légiósokat. Nos, mindezt már az első fordulóban elbukták a győriek, hiszen a Gyirmót elleni presztízsmeccsen pályára lépett a román Paul Anton, az argentin Luciano Vera, a szlovák Michal Skvarka, a mali Mamady Diarra valamint a brazil Rodrigues Riquelme is.
Sőt: az idény során további külföldi labdarúgók (többek között az osztrák Christopher Kröhn, a portugál Fábio Vianna vagy éppen a szerb Nenad Lukics) is szerephez jutottak, de ez már nem változtatott a közel 300 millió forint elbukásán.
De miből is áll össze ez a jelentős MLSZ-támogatás?
A központi marketingbevételből minden klubnak 145 millió forint jár a bajnokságban való részvétel, illetve a televíziós közvetítések jogcímén. Emellett minden egyes győzelemért 3 millió forintot oszt szét a szövetség (a győriek az elmúlt bajnokságban 22-szer győztek, így esetükben ez a tétel 66 millió forint) továbbá a hazai, televízióban közvetített meccsek után is jár egymillió forint. Ugyanakkor nemcsak a pontpénz esett ki a légiósok szerepeltetésével kasszából hiszen a második helyezésért is kapott volna a klub egy 60 milliós ösztönzőt.
A nem támogatott légiósok szerepeltetésével kieső további összeg az a pluszpénz, ami a kötelező „fiatalszabályon” felül több fiatal labdarúgó szerepeltetése után jár a kluboknak, ezen a jogcímen – a fiatalok bevetésének arányában – 200 millió forintot osztottak szét a 18 klub között, ami átlagosan számolva 11 millió forintos tételt jelenthet.
E négy tételt összeadva
könnyen kiszámolható, hogy a Győri ETO közel 300 milliót forintot (egészen pontosan 282 milliót) bukott azért, mert a saját feje után ment, de mint fentebb írtuk – bejött a kockázat!
Többek között azért is, mert az NB I-ben nincsen korlátozva a külföldi futballisták száma, így az összes központi bevételhez hozzájuthat a Győri ETO FC, amely így akár újra klubtörténelmet írhat...