Kukoricaligába igazolt a magyar labdarúgó-válogatott hőse

Nyitókép: Képernyőkép

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum vendége volt Priskin Tamás, aki Irány az Európa-bajnokság! címmel tartott beszélgetést az érdeklődőknek. A közelgő Eb mellett mesélt sportdiplomáciáról, saját ambícióiról és természetesen a méltán elhíresült Norvégiának lőtt gólja is szóba került – olvasható a Nemzeti Sporton. 

Priskin Tamás elárulta azt is, hol képzeli el a jövőjét

„A mai napig sokat jelent az a gól, a lövés pillanatáról készült fotó tetoválás formájában ott van a combomon, bár elfelejteni amúgy sem fogom. Felvidéki születésűként nekem már az is különleges élmény volt, hogy a magyar válogatottban játszhatok. 

 – mondta a tavaly visszavonult 63-szoros válogatott labdarúgó, majd többek között arról mesélt, mivel foglalkozik a profi sport befejezte után. 

„A Soproni Egyetemre járok, a Testnevelési Egyetem kihelyezett szakát végzem, sportszervezést tanulok, a napokban éppen ennek keretében veszek részt egy ötnapos biciklitúrán. Hogy mik a terveim? Első lépésként a diploma megszerzése, de vannak merészebb álmaim is, a doktori címig nem szeretnék megállni. Úgy számolok, hogy negyvennégy-negyvenöt éves koromra juthatok el odáig, ami azért is lenne nagy szó, mert ahogy nevelőapámtól tudom, a családban még nem volt doktor. 

– mondta Priskin, aki a labdarúgástól teljesen azért nem szakadt el, az osztrák amatőr ligában vezet le.

Mint kifejtette: „Ausztriában a hetedosztályban játszom, amit az osztrákok csak úgy hívnak, hogy kukoricaliga. A színvonal megítélésem szerint az itteni megyei első osztályénak felel meg. Alsó-Ausztriába, Göstlingbe járok ki, csak a hétvégi mérkőzésekre. A kisváros kétszáznyolcvan kilométerre esik Győrtől, ott kezdődnek az Alpok hegyei, meseszép környezetben, egy hegy oldalában játszunk”. 

„A szomszéd falu elleni mérkőzésre kijön ezer ember is”

A játékos szerint: „a csapat nyolcvan százalékát helyi vagy helyi kötődésű játékosok adják, pedig van közülük, aki Bécsben tanul, van, aki az ország másik végében dolgozik. Engem egy helybeli szlovák játékos keresett meg, rábeszélt előbb az őszi szezonra, aztán a tavaszra is – majd nyáron meglátjuk, lesz-e folytatás.

„Meghatározó, hogy a helybeliek magukénak érzik a csapatot, a lakosok kijárnak, támogatják a maguk eszközeivel. Tavaly például közösségi összefogással újult meg az öltözőépületünk, a csapattagok is kivették a részüket a munkából. A szomszéd falu elleni mérkőzésre kijön ezer ember is akár, a meccsek után az emberek ott maradnak, söröznek, beszélgetnek. Örömmel járok ki, szép élményeket szereztem a Göstlingnél” – tette hozzá Priskin Tamás.