Ez már doppingvétségnek minősül.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Magyar Nemzet úgy értesült, doppingvétség gyanúja merült fel egy olyan magyar vívóval szemben, aki éremesélyesként indulhatna a párizsi olimpián.
Nem arról van szó, hogy a sportoló pozitív doppingmintát szolgáltatott volna, viszont 12 hónapon belül három esetben is előfordult, hogy
az ellenőrök nem érték el a holléti nyilvántartása szerint általa megadott helyen és „ráérési időben”,
ami már doppingvétségnek számít – ismertette a lap.
Hozzátették, hogy ugyanakkor
ez még nem jelent automatikusan eltiltást,
tavaly a budapesti atlétikai világbajnokság előtt a női 100 méteres gátfutás világcsúcstartója, a nigériai Tobi Amusan ugyanilyen helyzetbe került, de felmentették, és így rajthoz állhatott a vb-n.
Emlékezetes, hogy a nigériai futónő, – aki a 2022-es eugene-i atlétikai világbajnokságon 12,12 másodpercre javította a női 100 méteres gátfutás világcsúcsát – a 2023 július 18-i székesfehérvári Gyulai Memorial után egy nappal az Instagram-oldalán bejelentette, hogy a doppingszabályok megsértésével gyanúsítják, mondván, hogy
12 hónapon belül három alkalommal is elmulasztotta a doppingellenőrzést.
Ám azt tagadta, hogy teljesítményfokozó szert használt volna.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) közölte, hogy Tobi Amusan neve felkerült a világbajnokság elfogadott nevezésű sportolók listájára, de még a vb rajtja előtt tisztáznia kell magát. Mivel ez megtörtént, így Amusan versenyzési engedélye ideiglenes felfüggesztését feloldották, a vb-címvédő világcsúcstartó rajthoz állhat a vb-n. Azonban végül
Budapesten a hatodik hellyel kellett beérnie.
A Magyar Nemzet idézte a Magyar Antidopping Csoportot, melynek honlapján részletes tájékoztatás érhető el arról, mit jelent a holléti nyilvántartás. Az elsődleges nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolók – olimpiai kerettagok esetében természetesen erről van szó – negyedévente kötelesek tájékoztatást adni az ADAMS rendszerben a rendszeres tevékenységükről, a versenynaptárukról, az éjszakai szállásukról, és
naponta 60 perc „ráérési” időt kell megadniuk, amikor a doppingellenőrök rendelkezésére állnak.
Problémát okozhat a nem beazonosítható lakcím, de a kapucsengő meghibásodása is, mert a helyszínre vezényelt doppingellenőrök – tekintettel a doppingellenőrzés előre be nem jelentett jellegére – fő szabály szerint a keresett sportolót telefonon nem hívhatják.
Amennyiben tizenkét hónapon belül csak kétszer fordul elő, hogy nem jön össze a „találkozó” a sportoló és az ellenőrök között, semmi probléma nincs,
ha viszont háromszor, akkor az már doppingvétségnek minősül, és kétéves, kivételes esetben egyéves eltiltást von maga után.
Kivéve, ha a sportoló tudja bizonyítani, hogy ő nem hibázott.
A lap kereste a Magyar Vívószövetséget (MVSZ) is a történtek miatt.
A Szövetség kommunikációs igazgatója, Szetey András, miután meghallgatta a kérdésüket, öt perc türelmet kért,majd visszahívást ígért.
Ez meg is történt, melyből kiderült, MVSZ egyelőre nem kíván tájékoztatást adni – közölte a Magyar Nemzet.
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.
Megtartotta kongresszusát az UIPM.
Óriási változások jöhetnek a sport világában a nők veréséért olimpiai aranyérmet kapó algériai ökölvívó botránya miatt.
Hamar kirostálták a liberális párt javaslatát.
Indul a „Sportfejlesztési stratégia: Varsó 2040” elnevezésű program.
Az MVLSZ elnöke, Madaras Norbert értékelte a párizsi olimpián történteket.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
