„Kiváló futballista, csibész gyerek, de becsületes ember!” – 30 éves lett Kleinheisler „Lacika”, az oslói hős

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

30 éves lett Kleinheisler László, akinek nevét meglátva, meghallva a magyar futballrajongóknak valószínűleg ugyanaz a jelenet ugrik be elsőként: 2015 november 12-e, Norvégiában negyed tíz előtt pár perccel 

 Ennél szebb debütálást kevés labdarúgó kívánhat, azt hiszem. 

A Kazincbarcikán született és Csobánkán nevelkedett Kleinheisler László ekkor a Videoton (ma Fehérvár FC) játékosa volt, és a 2015-2016-os idényben még pályára sem lépett, kikerült a keretből. Nem csoda, hogy szinte senki nem ismerte a nevét. A Puskás Akadémián nevelkedett labdarúgó tagja volt a 2012-2013-as idényben az NB I-be feljutó csapatnak, de azon a nyáron, 19 évesen szerződött a székesfehérvári klubhoz, ahol első évében jól szerepelt, de a következő idényben kölcsönben visszakerült Felcsútra. 

Már akkor ott voltam Felcsúton, amikor az akadémiát kezdték építeni, sosem fogom elfelejteni, hogy onnan indult a pályafutásom. Mindig is nagy csibész voltam. De bízom benne, hogy a csínytevéseim mellett jószívű gyerekként gondolnak majd vissza rám, amilyen mindig is voltam.” – emlékezett vissza később nevelőegyesületére. 

2015-ben jelezte a Videotonnak, hogy távozni akar, ezért a klub harmadosztályban szereplő utánpótlás-csapathoz száműzte, ahol egyetlen percet sem játszott. Szerencsére az akkori szövetségi kapitány, Berndt Storck emlékezett a mindenki által csak „Lacikaként” emlegetett játékosra, hiszen 

Kleinheisler pedig a franciaországi Eb-n is kiválóan játszott, jó példa erre, hogy ő készítette elő az Ausztria elleni győztes mérkőzés első gólját, amikor egy gyönyörű (dupla) kényszerítővel hozta helyzetbe a gólszerző Szalai Ádámot. 

A hajszíne és posztja miatt is „a magyar Scholes” – ként is emlegetett labdarúgó karrierje azonban nem futott zátonyra azzal, hogy a Videoton parkolópályára tette, hiszen 2016 januárjában szerződtette a Werder Bremen. A német klubban azonban nem tudott alapemberré válni, mindössze 7 meccsen lépett pályára. A klubvezetők szerint a fő problémát az okozta, hogy Kleinheisler nem beszélt sem németül, sem angolul, így nehézkes volt a kommunikáció. 

Az Eb után a Darmstadthoz került kölcsönbe, majd télen hazatért és a Ferencvárosban szerepelt szintén kölcsönjátékosként, de itt sem tudott gyökeret verni. Két idényt játszott Kazahsztánban, az FK Asztana csapatában, majd 2019-ben az eszéki NK Osijekhez került, ahol 2023-ig szerepelt. 

 így 2021-ben másodszorra is szerepelhetett Európa-bajnokságon, és ott is jól teljesített. 

Tavaly nyáron a Panathinaikosz szerződtette. A görög klubnál azonban alig kapott játéklehetőséget, fél év alatt öt meccsen lépett pályára jobbára pár percre, csereként. A válogatott keretbe kerülés és az esetleges újabb Eb-szereplés érdekében váltania kellett, ezért télen saját kérésére a Hajduk Splithez igazolt. A horvát egyesületben pedig egyelőre jól megy neki a játék, és a magyar labdarúgó-válogatott felkészülési mérkőzésein Marco Rossi is számolt vele. A törökök ellen még csak 10 percet, a koszovóiak ellen viszont már egy félidőt játszhatott. 

„Lacika egy kiváló futballista, csibész gyerek, de becsületes ember!”

A 30 éves Kleinheisler Lászlóról a Honvéd ötszörös bajnok válogatott labdarúgóját, Dajka Lászlót kérdeztük, aki szinte gyerekkora óta ismeri a születésnapos labdarúgót, hiszen a Puskás Akadémiánál és az U21-es válogatottnál is nevelőedzője volt egy ideig.

Mi az első dolog, ami eszébe jut Kleinheisler Lászlóról?

Az, hogy már 17-18 évesen is kitűnő labdarúgó volt. Meg az, hogy egyszer a Puskás Akadémia kollégiumában pingpongozott, valamiért ideges lett, és összetörte a pingpongasztalt, ezért „elköszöntek tőle” a kollégium vezetői (nevet). 

Hogyan jellemezné, mint embert?

Lacika mindig is Lacika volt. Egy csibész gyerek, de becsületes és tisztességes ember. bármit is csinált – pingpongasztalos sztorit is – vállalta, ami büntetést kapott, azt elfogadta, és indult egy másik úton. 

És mint játékost? 

Egy rendkívül jó képességű futballista, aki mindkét lábát egyformán jól használja. 

Ma már biztosan érettebb, de volt olyan időszak, amikor az edző elmondta neki, hogy mi a feladat, majd pályára lépett és a saját elképzelései szerint kezdett el játszani. De általában még a saját elképzelései is több pozitívumot hoztak az aktuális csapatainak, mintha maradéktalanul betartotta volna a taktikai utasításokat.  

Marco Rossi szövetségi kapitány egy kisebb szünetet leszámítva rendszeresen számolt vele a válogatott keretben, és idén tavasszal ismét meghívót kapott a nemzeti együttesbe, ahol a posztján jelenleg nagyon erős a konkurencia. Kleinheisler László tud annyit hozzátenni a válogatott játékához, hogy a harmadik Európa-bajnokságán szerepelhessen?

Az elmúlt években felépült egy nagyon egységes magyar válogatott, és az eredményesség még jobban összekovácsolta a játékosokat. Ebben az eredményességben Lacinak is szerepe volt, és szerintem amikor lehetőséget kapott, sosem okozott csalódást. A válogatottban ott van Szoboszlai Dominik és Sallai Roland, akik előrébb vannak a sorban, de ettől még ő is biztosan tudná segíteni a csapatot. Egy olyan szituációban például, amikor nem állunk jól, el tudom képzelni, hogy Marco Rossi pályára küldi, és Laci képes – a jó értelemben – váratlant húzni, ami a mi javunkra billentheti a meccs mérlegét. Természetesen örülnék neki, ha ott lenne az Eb-keretben, de a válogatott összeállításába senki nem szólhat bele, ez a szövetségi kapitány dolga. 

30 éves korára egy labdarúgó általában eléri pályafutása zenitjét, ebben a korban már van értelme egyfajta mérleget vonni. Végignézve Kleinheisler karrierjén, mit gondol? 

Szerintem nem kis dolog, amit eddig elért. Ismerve őt, azt gondolom, hogy ennél tovább azért nem jutott, mert ő az a Kleinheisler Lacika maradt, akinek bármit mond az edző, ha eszébe jut valami más, azt fogja csinálni. Egy kicsit „öntörvényű” – de ezt inkább pozitívumként említem. Az ösztönössége segítette, hogy elérjen eredményeket, de akadályozta is az előrelépésben. Ettől függetlenül szerintem ő elérte, amit szeretett volna, és ez egy nagyon szép eredmény.  Laci pályafutásának azonban még nincs vége, úgyhogy kívánom, hogy legyenek még sikerei a pályán!

Melyik nagy magyar labdarúgóhoz tudná hasonlítani?

Lehet, hogy egy kicsit meredek hasonlat, de Kocsis Lajos jut eszembe. Ő is olyan labdarúgó volt, aki a váratlan húzásaival képes volt eldönteni mérkőzéseket.