Fél év sincs már hátra a 2024-es párizsi nyári ötkarikás játékokig – néhány héten belül eldől csapataink sorsa!
Soha nem telt el ilyen rövid időszak két hivatalos nyári olimpia között, mint most, hiszen a legutóbbi tokiói játékokat a világjárvány miatt kényszerűségből 2021-re halasztották, idén Párizsban pedig ismét fellobban a láng!
A francia főváros 1900 és 1924 után harmadszor ad otthont a nyári játékoknak, Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiák 1937-ben elhunyt atyja büszke lenne a szervezésben jeleskedő utódaira, mert ez az első olimpia, amelyet a hathatós támogatása nélkül szerveznek meg Párizsban.
Idén július 26-án a megnyitóünnepségen már 34. alkalommal sereglenek össze a kor legjobb sportemberei a különböző sportágakban, hogy eldöntsék, kik az aktuális legjobbak.
Ebbe a versengésbe pedig nekünk is lesz beleszólásunk. A Magyar Olimpiai Bizottság jelenleg 65 visszaigazolt kvótát tart nyilván, de szerencsére ez az szám még jóval magasabb is lehet, és bízunk benne, hogy lesz is. Februárban, a jelenleg már zajló dohai vizes világbajnokságon a női vízilabda-válogatottunk harcolhatja ki a hőn áhított kvótát a Cseh Sándor-Mihók Attila kapitánypárossal. Ezzel párhuzamosan, február 8-11-ig Sopronban a női kosarasaink azért pattogtatnak majd Spanyolország, Japán és Kanada ellen, hogy 44 év után szintén ott lehessenek az olimpián.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olimpiára való kvalifikáció utolsó esélyét ragadná meg női vízilabda-válogatottunk a február 4-én kezdődő dohai világbajnokságon. A nemzeti csapat kulcsjátékosa, az Eb-n kellemetlen szemsérülést szenvedő Kurucz-Gurisatti Gréta határozott célokkal vág neki a tornának.
Márciusban Tatabányán előbb a januári Eb-n ötödik férfi kézilabda-válogatott Tunézia, Norvégia és Portugália ellenében szerezhet „belépőjegyet” az olimpiára, áprilisban a lányok számára jól ismert debreceni helyszínen pedig a Golovin Vlagyimir vezette női nemzeti csapat harcolhatja ki az olimpiai részvételt Kamerun, Svédország és Japán ellen!
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmas csatában győzték le Szlovéniát Lékai Mátéék.
A csapatok mellett természetesen az egyéni sportolóink is folyamatosan gyűjtik a győzelmeket, eredményeket, pontokat, hogy saját rendszerükben jogosultakká váljanak a párizsi indulásra. Akik a tavalyi világbajnoki aranyérmükkel már páholyban érezhetik magukat, azok a férfi pólósok. Ők már biztos olimpiai résztevőknek számítanak, így a dohai vb-n is csak a címvédés lebeg a szemük előtt, az olimpiai kijutás miatt nem kell, hogy fájjon a fejük. A világ legjobbja, Zalánki Gergő a Mandinernek el is árult ezzel kapcsolatban néhány motiváló érdekességet.
Ezt is ajánljuk a témában
Vitán felül áll, Zalánki Gergő megérdemelten lett sportága első számú játékosa.
„Úgy készülünk, hogy az olimpia előtt ez egy főpróba, ahol meg akarjuk védeni a világbajnoki címünket. Ennél nagyobb motiváció nem kell egy sportolónak.
Úgy érzem magamon, hogy ki vagyok éhezve a vb-re. Nem kell semmitől sem stresszelnünk, nem kell feszesen mennünk, csak élvezni kell a játékot.
Főleg amennyi munkát beletettünk a felkészülésbe. De persze az évet tekintve a legnagyobb álom az olimpiai döntő lenne” – fogalmazott a pólóklasszis.
A statisztikákkal foglalkozó Gracenote elemzése szerint nem sok babér terem majd a magyar sportolóknak az idei olimpián: ahogy azt már korábban megírtuk, az előrejelzés mindössze 2 arany-, továbbá 12 ezüst- és 4 bronzérmet becsült hazánknak. A korábbi olimpiákon, világbajnokságokon és Világkupákon elért eredményeket összesítő program virtuális éremtáblázatán Magyarország a 14. helyen áll.
„Az éremszám remek, de ez a jóslás kategóriájába tartozik. Az látszik, hogy 10-11 aranyra vagyunk esélyesek, általában a fele-harmada be szokott jönni. Ha így nézzük, akkor majdnem stimmelnek a számok. De ez is csak tipp” – reagált széles mosoly kíséretében a Mandinernek Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
Kulcskérdés, hogy mekkora csapat kelhet útra Franciaországba. Jelenleg csaknem 70 fős a csapat, ám jóval nagyobb a szám, ha figyelembe vesszük azokat is, akik jól állnak a kvalifikációs rangsorban.
Mint ismert, a legutóbbi két alkalommal, azaz Rióban és Tokióban 156, illetve 175 sportoló alkotta a magyar olimpiai küldöttséget. A 2016-os ötkarikás játékokon 15 medált (8 aranyat, 3 ezüstöt és 4 bronzot) gyűjtöttek a magyar versenyzők, addig a 2021-re halasztott olimpián 20 érmet (6 aranyat, 7 ezüstöt, 7 bronzot) tettek a közösbe.
Ilyen előzmények után tanulságos Orbán Viktor miniszterelnök még decemberben, a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozata, amelyben természetesen az olimpia is szóba került.
„Egyelőre csak aggodalmaskodom. Nem szokásom, de nyugtalanít egy érzés. Nem látom, mit tud a kajak-kenu, és nem látom, mit tud az úszás. Pedig ennek a két szakágnak a teljesítménye döntő befolyással van az olimpiai érmeink számára.
Szurkolok, hogy sikerüljön megtalálni azoknak a világverő egyéniségeknek az utódait, akik az előző olimpiákon hozták az aranyakat, ám most már nem indulnak.
Vannak sportágak, amelyek hosszú ideig jól mennek, de egyszer csak elgyengülnek. Aztán megint visszatérnek. Ezért nem lehet elvárni, hogy egyszerre minden sportág világszínvonalon teljesítsen. Fantasztikus kajak-kenu korszakunk volt. Máskor apály volt vívásban, aztán az elmúlt időszakban megjött a dagály, a Szilágyi Áron-féle nemzedék. Az úszóknál kiment Katinka, nem tudjuk, mi van Milákkal. Abban bízunk, hogy az Amerikában készülő Kós Hubert talán csodát tesz” – fejezte ki reményét a miniszterelnök.
„Ezért is jó magyarnak lenni. Váratlan helyekről, mély Magyarországból,
minden előzmény nélkül jön valaki, és a szemünk előtt a világ legjobbja lesz.
A két új Nobel-díjasunk is jó példa erre. A magyarokat figyelni a legszórakoztatóbb és legkalandosabb dolog a világon. Miután a nyelvünket csak mi beszéljük, a világ ebből a kalandból teljesen kimarad. Ez a mi kiváltságunk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
Már a harmadik párjával ért el világraszóló eredményt.
Ital, drogok, fájdalomcsillapítók...
A belügyminiszter is megszólalt az ügyben.
A moszkvai álláspontot az orosz sportminiszter fejtette ki.
A végletekig mennek Von der Leyenék.
A történelmet író Kopasz Bálint elárulta, mivel foglalkozna a legszívesebben az olimpiai ciklust követően.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
Nagy Feró a győri Mathias Corvinus Collegium vendégeként beszélt a magyar rock múltjáról és jelenéről, nem kímélve a mai zeneipar ismert szereplőit sem.
