A tatabányai legenda egy rendkívül nehéz időszak után újra mosolyoghat: a hétvégén Kiprich-napokat rendeznek Rotterdamban, no, és egy nem akármilyen szakmai program vezetőjeként újra a magyar futballban dolgozhat.
Néhány hónapja még aggasztó híreket lehettt olvasni önről, miután egy otthoni baleset következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy combnyak- és könyöksérülést szenvedett. Adja magát kérdés: hogy van?
Most már elvagyok, köszönöm! Még szükség van a mindennapokban a botra, de most már a körülményekhez képest jól érzem magam, a tolószékből már rég fölálltam, el is felejtettem. Mindent megtudok csinálni, de azért nagy szerencse, hogy a feleségem és a két fiam, Dani és Dávid itt vannak velem, és mindenben segítenek. Illetve a két fiú éppen akkor, amikor nálunk jár.
Mivel telik egy napja?
Felkelek, megreggelizem, és nézem a tévét. Ezen kívül heti háromszor kártyázunk a haverokkal, ez nagyon kikapcsol, elfelejteti velem a még meglévő fájdalmakat.
Mit játszanak?
Pirosozunk. Nem hiszem, hogy ismeri...
Igaza van, soha nem hallottam még róla!
Pedig nagyon jó játék, majd ha egyszer erre jár, megtanítom. A snapszerhez hasonló, a lényeg, hogy sokat zrikálhatjuk egymást a haverokkal. Szintén fontos dolog, hogy ugyan tétre játszunk, de nem a pénzről szól a dolog. Ha nagyon formán kívül vagyok, akkor is maximum 300 forint körül veszítek.
Ha önnel beszélget az ember, két epizód kihagyhatatlan a pályafutásából: az osztrákoknak Bécsben lőtt két gólja 1985-ben (a 3-0-s győzelemnek köszönhetően, az utolsó, a Hollandia elleni selejtező mérkőzéstől függetlenül kijutottunk Mexikóba), valamint a holland sztárcsapat, a Feyenoord, ahol a mai napig Istenként tisztelik. Van-e olyan dolog, amit még nem mesélt el az 1986-os világbajnokságról?
Nem hiszem. Maradjunk annyiban: a mai napig nem szép emlék...
Nagy Antal, Garaba Imre és az áldott emlékű Kardos József nyilatkozta korábban, hogy már a bemelegítéskor megmagyarázhatatlan fáradtság jött rájuk, és a tűző napfényben csak árnyakat láttak. Ön azt is mondta: meggyőződése, hogy megmérgezték a csapat tagjait. Ma is fenntartja ezt?
Biztos vagyok benne, hiszen
már a bemelegítéskor éreztem, hogy rosszul vagyok. Egészen pontosan: képtelen vagyok futni, csoszogni is alig tudtam pár métert. Én, aki korábban úgy futottam, mint a nyúl!
Kellemesebb téma a hollandiai évek, hat esztendőt játszott Rotterdamban, 128 mérkőzésen 53-szor volt eredményes, egyszer nyertek bajnokságot a Feyenoorddal. Népszerűségére jellemző: a klub fanatikusai a mai napig szerveznek utat Tatabányára, csak azért, hogy találkozhassanak önnel.
Idén nyáron is rengetegen voltak, egy 50-60 fős csoport csak miattam jött el Tatabányára. Akadt olyan rajongó, aki a családját is elhozta, és nagy büszkén mesélt rólam a gyermekeinek. Volt minden, közös fotó, sztorizgatás. De tudja, mi a legjobb gyógyír a sebeimre?
Kíváncsian hallgatom.
A hétvégén Kiprich-napokat tartanak Rotterdamban!
Tessék?! Illetve, gratulálok!
A harmadik helyezett Twente ellen játszik rangadót a jelenleg második Feyenoord, és erre a meccsre meghívtak engem szőröstül-bőröstül, azaz a családom összes tagja hivatalos az eseményre. Szombaton utazunk, ahogy hallottam, már megy a nagy szervezkedés, lesz közönségtalálkozó, élménybeszámoló, múltidézés, vasárnap pedig a meccs! Már nagyon várom, csupán egy dologtól rettegek: a repüléstől...
Sokkal kevesebb repülőgép-baleset történik, mint országúti koccanás...
Most azért nem nyugtatott meg annyira...
Pedig higgye el, ez volt a cél. Az utóbbi években azért sem kellett idegeskednie, mert nem nagyon volt munkája – hiszen szerencsére nincsenek anyagi gondjai.
Ez teljes mértékben igaz! Mégpedig azért nincs, mert a holland törvények miatt annak idején, a játékosként kapott havi fizetésemből kötelezően bruttó 25 százalékot levontak, és mi csak a csökkentett pénzt kaptuk meg. Ennek köszönhetően viszont
életem végéig állandó havi jövedelmet kapok a holland államtól. Ebből pedig megélek. Nem tagadom: kényelmesen, kellemesen megélek.
S a végére még egy igazán jó hír: a napokban derült ki, hogy visszatér a magyar labdarúgás vérkeringésébe. A tervek szerint az utánpótlásképzést új szintre emelő Jövő Csillagai Program egyik szakmai vezetője és mentora lesz Vértesszőlősön. Mi lesz a pontos feladata?
A teljes munkát felügyelem majd. Szerencsére egyre komolyabb stáb jön össze,
minden valószínűség szerint újra összeáll a Kiprich, Plotár duó, Vincze Pilu nem tarthat velünk, mert jelenleg a szlovákiai Komárno szakmai igazgatójaként dolgozik.
Egy helyi építési vállalkozó állt a Jövő Csillagai Program mögé, már megkötött szerződésünk van több, a legmagasabb szakmai képesítéssel rendelkező magyar szakemberrrel, és két olasz klubbal is. Kiemelten a 6-14 éves korosztály tehetségeivel foglalkozunk majd, izgatottan várom már a nyári kezdést! Minden munka kihívás, de gyerekkel foglalkozni azért is különleges, mert tudni kell velük bánni. Elsődleges célom, hogy megszerettessem velük a futballt, hiszen ha elkapja őket a gépszíj, és elkezdenek meccsre járni, olyan nagy baj már nem történhet!
Ezt is ajánljuk a témában
Tatabánya, magyar-válogatott, .Feyenoord. Kiprich József labdarúgó karrierjének három fontos állomása. A 60. születésnapját ünneplő egykori csatárzseni azt is elárulta, anno a Bayern is kereste.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyenes ágon 38 éve jutott ki legutóbb a magyar labdarúgó-válogatott egy világversenyre. Az akkori klasszisokat kérdeztük az utódok produkciójáról.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar játékos góljának értékét növeli azonban, hogy hátrányban, nyomás alatt született.
Nyitókép: nso/Koncz György
Bert Wijbenga, Rotterdam visszavonuló polgármestere óriási Feyenoord szurkoló, és rajongásának személyes vonatkozása is van.
A Fradi dán szakvezetője után a Kaposvári Rákóczi trénere sem bírt a szerettei távollétében a munkára koncentrálni.
Amikor már azt hiszed, hogy mindent megéltél a magyar futballban, rögtön jön egy újabb érdekes hír...
Nem túlzás kijelenteni, hogy a 2024-es esztendő egy kisebbfajta csodával zárult.
Kisteleki István szerint az NB II-ben a játékminőség nagyon alacsony és csak gyötrik egymást a csapatok.
Saját bevallása szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség sajtófőnökeként több kényes dolgot is elhallgatott.
A Lengyelországot ért légtérsértés, majd a románok tehetetlenkedése komoly figyelmeztetés volt Európának.
Az Ellenpont felhívta arra a figyelmet, hogy bár Forsthoffer Ágnes azt sérelmezte, hogy az egyik utcaképen nem a szülei háza látható, kiderült, hogy az ingatlan a földhivatali dokumentumok szerint éppen mellette helyezkedik el.
