Marco Rossi válogatási elveit kezdjük lassan megismerni, mégis vannak olyan szereplők, akiknek még Rossi csapatában is biztos helyük van. Megmutatjuk, miként áll fel a Rossi-team, és kinek, milyen „poszton” kell brillíroznia a csapatmunkában.
Meggyőződhettünk róla, hogy formajavulás vagy hanyatlás esetén milyen könnyű ki-, és bekerülni Marco Rossi szövetségi kapitány válogatottjába.
Vannak ugyanakkor a Rossival együtt dolgozók közül, akiknek kvázi bérelt helyük van a kapitány csapatában. Ez a Rossi-team.
A Mandiner utánajárt és feltérképezte, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat irányító olasz-magyar szakember hogyan és kikkel dolgozik együtt, akiknek a saját feladatkörében legalább akkora szerepe van a magyar labdarúgás szintlépésében, mint a piramis csúcsán álló szakmai vezetőnek. Mert valóban így van:
Marco Rossi átalakította és átformálta, valójában megreformálta a válogatottnál folyó munkát,
ennek ékes bizonyítéka, hogy a magyar válogatott 2023-ban tíz mérkőzésen maradt veretlen és csoportelsőként jutott ki a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságra, immáron másodszor Rossi vezényletével. A kapitány szakmai elveit a vele készült karácsonyi interjúnkban már megismerhették, de nézzük kiknek a véleményére, munkájára, meglátásaira épít, amikor a csapat együtt dolgozik.
1. Marco Rossi szövetségi kapitány: sportszakmai döntések, csapatösszeállítás, taktika, játékosmegfigyelés, felelősség, a stáb összefogása, irányítása és oly sok minden más. A válogatott piramisának élén tehát Marco Rossi áll,
mint csúcsvezető, övé a végső felelősség a pályán történtekért, ő mondja ki az igeneket és nemeket, a játékosok válogatottba hívását, vagy pályára küldését tekintve, a taktikai felépítés kidolgozása is végső soron az ő felelőssége.
A vele együtt dolgozók mégis úgy tekintenek rá, mint egy nem kifejezetten centralizáló, inkább, mint egy munkamegosztó szakemberre, amely feladatmegosztás alapja a szakmai bizalom. Annyi bizonyos, hogy az egyéb munkaterületeken ténykedő szakemberek véleményére nagymértékben számít, sőt, számos olyan terület van a válogatott körül, amelynek alakítását teljes egészében a kollégáira bízza. A válogatott mellett dolgozó szakemberek munkája mind nélkülözhetetlen és összehasonlítva más európai válogatottakéval, jelentősen kisebb létszámú. A mostani Rossi-team bemutató nem valamifajta erősorrend a szereplők szemszögéből, inkább egy izgalmas betekintés a válogatott munkája körüli kulisszatitkokba.
2. Cosimo Inguscio másodedző: A válogatottnál roppant fontos szakmai szerepet tölt be Marco Rossi mellett. Érdekesség, hogy ők abból a korszakból ismerik egymást, amikor Rossi még a Honvéd edzője volt, noha oda más-más helyről érkeztek. Azóta azonban együtt mozognak mindenhova. Marco Rossi és másodedzője mindent megbeszélnek és a kapitány igényli is a szintén magyar állampolgárságot vele egyidőben felvevő Cosimo szakmai tanácsait, bár a végső döntés mindig az övé.
Abban az esetben ha Rossit helyettesíteni kell, akkor ő az, akire ez a feladat hárul, ő veszi át a csapat irányítását, ő a szövetségi kapitány első számú helyettese.
3. Laczkó Zsolt pályaedző: Hosszú évekig játszott Olaszországban, folyékonyan beszél olaszul és angolul (a Leicesterben is szerepelt), így rendkívül könnyű a kommunikáció közte és a két olasz szakember között, de nem emiatt kérte fel a posztra a szövetségi kapitány.
A Buksi becenévre is hallgató szakember évek óta dolgozik Marco Rossi mellett és játékosként tagja volt a bajnoki címet szerző Budapest Honvédnak is, amelyet akkor Rossi irányított.
Feladata nagyon összetett, a taktikai munkától a pályán zajló edzésvezetésen át a mérkőzések dinamikájának figyelésén keresztül nagyon átfogó munkát végez, és gyakorta része a háromfős megbeszéléseknek a szövetségi kapitány és a másodedző mellett.
4. Kövesfalvi István kapusedző: A csapat egyik legrégebb óta a válogatott mellett dolgozó szakembere a Kavics becenévre hallgató kapusedző. Korábbi kapus, aki a női válogatott mellett kezdett, de az utánpótlás-válogatottak mellett is évek óta dolgozik. Marco Rossi vezetése alatt került az „A” válogatotthoz és kitűnő személyes kapcsolata van a kapusokkal.
Feladata az is, hogy az ellenfél kapusainak elsősorban büntető-védési szokásait feltérképezze és a játékosokkal megossza az információt.
5. Schuth Gábor erőnléti edző: Rendkívül fontos munkát végez a csapatnál, ő van régebb óta a válogatott mellett, ugyanakkor párban dolgozik Szigeti Györggyel, a másik erőnléti edzővel. Az erőnléti edzői szekciót fogja össze az összes válogatottnál, tudományos szakmai konferenciák rendszeres meghívott előadója.
Hatalmas szerepe van abban, hogy – a klubmunka során megszerzett erőnléten túl – a válogatott játékosai ne „fogyjanak el” a mérkőzések végére, sőt, téthelyzetben is bírják a tempót a legkeményebb ellenfelekkel szemben.
6. Szigeti György erőnléti edző: Lassan három éve került a válogatott mellé, ő is az utánpótláscsapataink mellett dolgozott és dolgozik. Schuth Gáborral együtt hatalmas szerepe van abban, hogy a játékosok regenerációját minél hatékonyabban felgyorsítsa, hogy jól bírják a sorozatterhelést. Hihetetlen mennyiségű adatot mérnek a játékosok vér- és vizeletmintáiból is, és szorosan nyomon követik mennyit isznak a játékosok, mert aki nem fogyaszt elegendő folyadékot, azt erre figyelmeztetik. Ők hozták be azt, hogy mérkőzés után a játékosok sós almalevet isznak, ami szintén segíti a regenerációt.
7. Beregi István videóelemző: Együtt dolgozik Simon Lászlóval, a másik videóelemzővel, s mindketten roppant fontos, tudományos munkát végeznek. A technológiai robbanás eredményeként hatalmas szerep hárul rájuk, mivel minden internet alapú. Kielemzik a csapatokat, illetve a játékosokat egyenként is, a magyar válogatott és az ellenfél gárdájánál egyaránt. A magyar csapat játékosait is figyelik, amikor a klubcsapataikban szerepelnek, hogy milyen poszton és milyen játékrendszerben játszanak és melyik fekszik nekik a legjobban.
8. Simon László videóelemző: Beregi Istvánnal együtt végzett elemző munkájukról sokat elmond például, hogy amikor megkapja a csapat az ellenfél kezdő 11-ét hetvenöt perccel a mérkőzés előtt, akkor még az ismeretlenebb játékosokról is 99%-os pontossággal meg tudják előre mondani, hogy ki, milyen poszton és milyen rendszerben fog játszani az ellenfél csapatában. Információik kincset érnek.
9. Szilas Ádám csapatorvos: A válogatott mellett dolgozó egészségügyi személyzetet fogja össze és irányítja a munkájukat. Hatalmas energiákat tesznek bele abba a csapat tagjaival, hogy a játékosok minél egészségesebbek és harcra készebbek legyenek. Amikor a pályán sérülés van, ő fut be a játékoshoz, és
ő dönt „teljhatalmúlag” arról is, ha például fejsérülés, vagy annak gyanúja van, hogy a játékos folytathatja-e a játékot. Ebbe még Marco Rossi sem szólhat bele.
10. Halmai Tamás sport-fizioterapeuta: Három másik kollégájával, Fehér Józseffel, Makkai Ádámmal és Végh Barnabással együtt hatalmas munkát végeznek, hogy a játékosok a lehető legjobb fizikai állapotba kerüljenek, és prevenciós munkát végezzenek a sérülések megelőzése terén. A masszázsoktól a különféle kezeléseken keresztül a regenerációs munkáig minden ilyen terület az ő feladatuk. Mindegyik szakember meghatározott játékost figyel a mérkőzés során és ha teljesítményromlást tapasztalnak, vagy a mozgásukból valami sérülésre következtethetnek, akkor ezt azonnal jelezniük kell.
11. Fehér József sport-fizioterapeuta: A fizioterapeuta csapatnak a személyre szabott rehabilitációs munka az egyik legfontosabb területe. Fehér József korábban Németországban dolgozott, de itthon a Haladás és az MTK Budapest csapatát is segítette munkájával.
12. Makkai Ádám sport-fizioterapeuta: A fizioterapeuta csapat izomerősítési munkát is végez a játékosokkal,
tartják a kapcsolatot a kluboknál épp rehabilitációt végző játékosokkal, és összefésülik a rehabilitációs munkát.
A prevenciós munka is roppant fontos, amelyet a játékosok érdekében végeznek.
13. Végh Barnabás sport-fizioterapeuta: Kötözések, „tape-elések” is a fizioterapeuta csapathoz tartoznak. Ők felügyelik a Schuth Gáborék által előírt jégkádazást személyre szabottan a játékosoknál, hogy kinek milyen testrészt és hány percig kell a jeges fürdőben tartania a rehabilitáció során.
14. Tömő Attila csapatmenedzser: Amikor például Marco Rossi a meccs előtti napon eldönti mikor, hol és milyen edzést szeretne tartani a csapatnak, akkor mindössze ennyit közöl Tömő Attilával. Minden további szervezőmunka a csapatmenedzserre hárul. Vagyis
az edzés helye, ideje, és az, hogy ehhez képest a csapat mikor kel útra, mindezekbe a szövetségi kapitány nem szól bele egyáltalán, hiszen teljesen megbízik Tömő Attila csapatmenedzser döntéseiben.
Gondoljunk csak bele, hogy a bolgárok elleni kinti Eb-selejtezőn milyen hihetetlen gyors reagálási és szervezési képességek kellettek az állandó helyszínváltoztatás miatt.
15. Hegyesi László kitmenedzser: Régen ezt a feladatkört nevezték szertárosnak, de természetesen ez már messze nem fedezi a feladatkör bonyolultságát, amit Szabó Lászlóval közösen végeznek.
Ami felszerelés: a labdáktól kezdve az edzés- és mérkőzésfelszerelésen át, valójában minden olyan darabig, amire szükség lehet, az ő felelősségük, hogy rendelkezésre álljon.
Hogy például kell-e télikabát, esőkabát, aláöltöző megfelelő színben és összeállításban, függően attól, hogy milyen mezben játszik a csapat. Erről mind nekik kell gondoskodniuk. Minden játékosnak fejből tudják az összes ruha és cipőméretét, noha a játékosok a cipőiket maguk hozzák – mérkőzésenként legalább két pár stoplist biztosan.
16. Szabó László kitmenedzser: A kitmenedzsereknek van egy extra feladatuk is: amikor a játékosok zöld sportszárt húznak, sokan levágják az alját és alá rendes zoknit vesznek – ilyenkor ők ezt is előkészítik a játékosok számára. A mezek és törülközők kikészítése, az is az ő feladatuk, hogy készre öltöztessék a játékosöltözőt.
Az, hogy mindig minden van, és mindenből van elég, annak ők a varázslói.
17. Szabó Gergő sajtófőnök: Minden, az A-válogatotthoz tartozó médiamegjelenést ő koordinál. Attól kezdve, hogy ki jöjjön a sajtótájékoztatókra a játékosok közül, hogy ki nyilatkozzon a mérkőzés végén, egészen odáig, hogy a játékosok preferenciáihoz igazítva ki miből vegye ki a részét, hiszen van, aki szívesen ad tévéinterjút, de sajtótájékoztatón például nem szívesen szerepel vagy épp fordítva. Mindent ő szervez meg és bonyolít le a sajtó és a válogatott között. Az elmúlt hónapokban
a Szoboszlai Dominik körül robbanásszerűen megnövekedett sajtóérdeklődés válogatotthoz kapcsolódó megjelenéseit is ő koordinálja,
csakúgy, mint az edzők, vagy a kapitány nyilatkozatait, miközben maga is részt vesz a média tájékoztatásában.
18. Herendi Dániel social media menedzser: Az előző Európa-bajnokság idején került a csapathoz a kor elvárásaihoz és a megnövekedett közösségi média igényekhez igazodva. Önálló tartalmakat is készít a válogatott tagjaival, ugyanakkor segít a közönséggel és a szurkolókkal való kapcsolattartásban is. Hóban, fagyban, kánikulában is ott van és végig videózza az edzéseket, de a karácsony előtt megjelent „Együtt, egyenesen az Eb-re” MLSZ-film készítésének oroszlánrészét is ő végezte.
Nos, így áll fel a szűk Rossi-csapat, és
ne feledkezzünk el a válogatott csapatkapitányáról, Szoboszlai Dominkról sem, aki a pályán a szövetségi kapitányi akarat tolmácsolója, Marco Rossi meghosszabbított keze,
illetve az MLSZ is nélkülözhetetlen részt tesz hozzá a csapat felkészüléséhez szükséges legoptimálisabb körülmények biztosításával. Reméljük, hogy ez a játékosokat, a stábot és a szövetséget is magában foglaló csapat további magasságokba segíti majd a nemzeti válogatottat – legközelebb a nyári Európa-bajnokságon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Fradi elnöke keményen fogalmazott.
Az MLSZ bejelentette, hogy a 2026-os évre vonatkozóan 600 pontra nő az MLSZ Szurkolói Klub Aranyszintjének ponthatára.
A Paks örökifjú csatára nincs túl jó véleménnyel a mostani generációról és az MLSZ mesterséges szabályozásáról.
„Ez vezet majd eredményre!”
„Amíg én elnök vagyok, nem lesz ilyen.”
Akad némi közös történelmünk.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
