Szombaton kezdetét veszi a világ idei legnagyobb sporteseménye, a budapesti atlétikai világbajnokság. Mi az, amire figyel az egész világ, és mi a legfontosabb nekünk, magyaroknak?
Férfi 400 méteres gátfutás – augusztus 23. szerda
Évek óta az egyik húzószáma az atlétikának. A norvég Karsten Warholm és az amerikai Rai Benjamin a Tokióban olyat futamot hoztak ki egymásból, hogy Benjamin több mint fél másodpercet adva a régi világcsúcsnak vesztette el az olimpiai aranyat.
Warholm pedig olyan idővel nyert, amivel angol vagy francia bajnok is lehetett volna 400 méter síkon.
A tavalyi szezonban Warholm sérüléssel küszködött, míg a tokiói bronzérmes brazil Alison dos Santos felnőtt kettejük szintjére, és meg is verte Benjamint a világbajnokságon, minden idők harmadik legjobb idejével.
Az egyébként karrierjét tízpróbában elkezdő Warholm idén visszatért, és két felvezető versenyen is minden idők negyedik legjobb idejével hangolt Budapestre, aminél jobbat csak világbajnoki és olimpiai döntőben futottak ők hárman az elmúlt két évben. Mi lesz, ha hárman együtt futnak, egy világbajnoki döntőben? Hangrobbanás biztosan.
Warholm mindenesetre azt mondta szűk három hete a Kossuth Rádiónak, hogy ha világcsúcsot fut, az Budapesten lesz.
Női 1500 és 5000 méter – augsztus 22. kedd és 26. szombat
Pontosabban nem is a két versenyszám, hanem a kenyai Faith Kipyegon. Aki idén három távon futott világcsúcsot: 1500-on, 5000-en és egy mérföldön. Darabra legutóbb erre volt képes az etióp csodafutó Genzebe Dibaba is, aki uralkodó világbajnokként kapott ki Kipyegontól a riói olimpiai döntőben 1500-on, és ezzel Kipyegon ült a középtávfutás trónjára, ahonnan azóta sem letaszítható.
Viszont Kipyegon mind a három világcsúcsát szabadtéren és nevezetes távokon érte el. Mint ilyen, a 80-as évek óta példátlan formában érkezik Budapestre.
Ha világcsúcsot nem is feltétlen kísérel meg, mert a 800 méter felett legtöbbször egymás és nem az idő ellen futnak a világbajnoki döntőben, Kipyegon makuláttlan, harmonikus futómozgása mindenképp a világbajnokság egyik ékkövének ígérkezik.
Férfi rúdugrás – augusztus 26. szombat
Mondo Duplantis ma egyet jelent a rúdugrással. Tavaly a székesfehérvári Gyulai Memorialon a kavargó szél megakadályozta, hogy azt a sportélményt adja a nézőknek, amire képes és hivatott. Ám már akkor megígérte: Budapesten javít.
Bár idén látszottak jelei a soha sportolóra jól még nem ható vetélytárs-nélküliségnek, időzített csúcsformában szinte biztosan odaáll majd egy 623 centis világcsúcs-kísérlethez. Ha át esetleg nem is ugorja, már az is hátborzongató látvány lesz, hogy ember neki mer futni több mint két emelet magasságnak pusztán egy ruganyos botra bízva magát.
Férfi kalapácsvetés – augusztus 20. vasárnap
A nemzeti ünnepen a legnagyobb magyar éremesély. Halász Bence révén. A négy éve világbajnoki bronzot szerző kalapácsvetőnknek tavaly végre összeállt a régóta vágyott 80 méter feletti dobás, amivel Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett.
Idén Halásznak még nincs meg ismét ez a mérföldkő, de ha megint a lehető legjobban időzíti az év legjobb dobását, újra dobogón állhat. Egy éve csak erre lehetőségre készül. Élete dobásával a magyar atlétika első szabadtéri világbajnoki aranyérme sem lehetetlen. A telt házas közönség erre a napra adott, siker esetén az égi festés szintén. Hajrá!
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Újra világcsúcsot javított rúdugrásban a svéd Armand Duplantis, a kalapácsvető Halász Bence pedig döbbenetes egyéni rekorddal győzte le az olimpiai címvédőt. Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével értékeltünk.
Óriási fölénnyel nyert.
„Nagyon boldog vagyok, ez volt életem legjobb versenye.”
Ismét történelmet írt.
Lassan elfogynak a jelzők rá.
Szenzációs teljesítmény!
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
