Minek fut egy kalapácsvető? Kifejezetten állóképes kondícióra itt aligha van szükség.
Az emberek legtöbbje nem lát bele, mitől is olyan nehéz egy dobóatléta pályája. Én például most 122 kilós vagyok, és jogos a kérdés, hogy minek terhelem az ízületeimet azzal, hogy ilyen nagy testtömeggel futok is. Nos, a kalapácsvetés olyan versenyszám, amire rengeteget kell edzeni, és ahhoz kell a kondíció, hogy ezt a sok edzést elbírjuk. Nem a dobáshoz kell a futás, hanem az odavezető úthoz. Mert erősnek kell lennünk, mint egy súlyemelőnek, gyorsnak, mint egy futónak, és ügyesnek, mint egy tornásznak. Vagyis összetett kvalitások szükségesek a sikerhez. Ha megvizsgáljuk a kalapácsvetés mozgáskultúráját, valójában mindentől eltér, amit az ember az evolúciós folyamata során valaha is művelt. Az ősember futott, sétált, ugrott, csinált olyasmit, mint a gerelyhajítás, sőt a súlylökéshez és a diszkoszvetéshez hasonlatos dolgot is művelt a vadászat során. A kalapácsvetésre emlékeztető mozgást viszont soha nem gyakoroltak az őseink, ez egy mesterségesen megálmodott mozdulatsor, az angol királyi udvarban kezdték el anno. A futás tehát azért kell, hogy felkészítsük a testünket az edzésmunkára, ami a kalapácsvetéshez szükséges.
És akkor még nem is beszéltünk arról a terhelésről, ami a dobás során éri a testet…
Egy 80 méter körüli dobáshoz a felnőtt férfi kalapácsánál négyszáz kilogrammnak megfelelő húzóerőt kell elbírnunk. A kalapács tömege 16 font, azaz 7,26 kilogramm, s amikor egy 80 méter körüli dobás utolsó előtti pillanatában vagyunk, akkor a lábnak, a hátnak, a vállnak ezt a négyszáz kilónyi erőt nemcsak elbírnia, de uralnia is kell. Hátrafelé forogni négyet és hátrafelé eldobni az eszközt, valójában vakon, csak akkor megy, ha az ember agyongyakorolta mindezt.
Amikor megkérdezik tőlem, mégis hogyan tudom, mikor kell eldobni a kalapácsot, csak annyit mondok: a ritmusából.
Mitől lesz optimális a dobás íve?
Az van megírva a szakkönyvekben, hogy az optimális kidobási szög a talajjal bezárt 45 fok, de ezt kevés ember tudja elérni. Ráadásul túl meredeknek számít a gyakorlatban: nem lesz hatékony a forgásba belevitt erő, s aki alacsonyabb, annak még nehezebb.
Ehhez képest önnek milyenek a „dobási paraméterei”?
Ugyebár 122 kilós vagyok, és 190 centiméter magas, nem a legnagyobb a mezőnyben, de talán elég magas ahhoz, hogy kellően nagyot tudjak dobni, ha minden mást is megtanulok hozzá. (Nevet)