Atlétikai Vb 2023: már csak egy karnyújtásnyira vagyunk
2023. március 01. 19:58
A naptári tavasz első napján már látható közelségbe kerülünk Magyarország sporttörténetének eddigi legnagyobb eseményéhez, az atlétikai vb budapesti rajtjához.
„World Athletics Championships 2023 Hungary” – több mint 200 országból 2000 atléta érkezik hazánkba, hogy a „sportok királynőjét” ünnepelje, és részt vegyen a világ harmadik legnagyobb sporteseményén: az idén augusztus 19-27 között Budapesten megrendezésre kerülő 2023-as atlétikai világbajnokságon.
Történelmi adósságot törleszthetünk
Az idei lesz az első alkalom, hogy az atlétika csúcseseményének Közép-Európa, és a világ egyik leggyönyörűbb városa: Budapesten adhat otthont.
Hogy áll a készülődés az atlétikai vb-re?
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: az atlétikai versenyszámok egyik legizgalmasabb és legtradicionálisabb küzdelme, a 42195 méter hosszú maratonfutás helyszínét már kijelölték a szervezők. A versenyszám legfantasztikusabb keresztmetszetét ráadásul a főváros pesti és budai oldala a Lánchídon átvezetve adhatja a futószám útvonalán.
Budapest a világörökség részét képező történelmi városrészeivel és világhírű panorámájával tökéletes helyszín lesz az atléták és a közönség számára.
A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot ráadásul egy vadonatúj helyszín teszi még izgalmasabbá. Az új, még építés alatt álló Nemzeti Atlétikai Központ már elnyerte végleges formáját: a sportok királynőjéhez illő koronára emlékeztet. A minden igényt kielégítő, korszerű, kifejezetten atlétikai célra épített létesítmény nemcsak a magyar atlétika új otthona lesz, hanem Közép-Európa legnagyobb verseny- és edzőközpontja is.
A képen: A svéd Armand Duplantis hazájának zászlajával, miután 6,21 méteres új világcsúccsal győzött a eugene-i atlétikai világbajnokság férfi rúdugrásának döntőjében. Reméljük a budapesti atlétikai vb-n is lesz ilyen pillanata. MTI/EPA/Robert Ghement
Fenntartható tervezés és építkezés, nyitott kapuk a sportolni vágyóknak
A fenntarthatóság jegyében készülő létesítménynek lesz egy úgynevezett világbajnokságra készülő, valamint egy a sportág és a nem hivatásos sportolók számára használható üzemmódja is a vébé után.
A Nemzeti Atlétikai Központ 35 000 férőhelyes lesz a világbajnokság idején, míg a mobil lelátók elbontása után 15 000 állandó nézőhely áll majd a hazai közönség rendelkezésére.
A világbajnokságot követően ugyanis a stadion a magyar atlétika kiemelt versenyhelyszíne és egyik fő edzőközpontja is lesz, valamint megnyílik a sportolni vágyó nagyközönség számára is.
A szervezők célja nem csak az, hogy a 9 napos esemény tökéletes legyen, de azt is szeretnék, hogy a világbajnokság öröksége tovább éljen, úgy hogy a sportág legnagyobb ünnepe, a teltházas atlétikai stadion képes legyen hatást gyakorolni a mindennapi emberek életére és a fizikai aktivitáshoz való viszonyára is. Úgy vélik, valahol mindenki atléta, mindenki annak születik, hiszen a legalapvetőbb mozgásformáktól, vagyis a kocogástól, futástól kezdve, a kislabdadobáson át, a kisebb nagyobb ugrásokat is ideértve, mindenkinek van valamilyen emléke az atlétika alapjaihoz. Ezeket szeretnék előhívni és újra mozgásra bírni már a világbajnokosához vezető időszakban és a hátralévő hónapok alatt a szurkolókban is, hogy a vb szuperhősei mellett ők is hétköznapi hőssé válhassanak.
A képen: A második helyezett Kozák Luca a 100 méteres gátfutás döntője után a müncheni multisport Európa-bajnokságon. A budapesti atlétikai vb-n is örömmel látnánk zászlóval a kezében. MTI/Koszticsák Szilárd
Világsztár atléták
A sportág rajongói természetesen már nagy izgalommal várják az atlétikai vb nemzetközi sztárjait, a síkfutás, a távolugrás, magasugrás, vagy éppen a rúdugrás szupersztárjait – utóbbiban például a sportág hatalmas egyéniségét, a svéd világcsúcstartó Mundo Duplantist.
Magyar szempontból a két tavalyi Eb-ezüstérmesünk, a gátfutó Kozák Luca és a kalapácsvetés kiválósága: Halász Bence lehet a magyar közönség igazi kedvence az új magyar atlétikai stadionban.
Az utóbbi hetekben minden szem Magyarországra szegeződött: a Gyulai István Memorialon ismét világcsúcsot javított rúdugrásban a svéd Armand Duplantis, a kalapácsvető Halász Bence pedig döbbenetes egyéni rekorddal győzte le az olimpiai címvédőt. Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével értékeltünk.
Csisztu Zsuzsa sportújságíró, többszörös tornászbajnok és olimpikon életére különösen nagy hatással volt Keleti Ágnes. A legemlékezetesebb pillanatokról beszélgettünk.
Láthatólag az oroszok a katonai siker birtokában sehova nem sietnek. Kohán Mátyás írása.
p
0
3
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
McFocker
2023. március 04. 00:55
Tényleg nem lett volna jobb helye ennek a 250 milliárdnak amibe ez a baromság került...
Válasz erre
4
11
lazio154
2023. március 03. 10:23
Igen van futókörös stadion, mi is ilyenben játszunk.
De van Berlinben, Athénban Helsinkiben, sok helyen van még.
Az atlétikának nincs akkora tábora, hogy önálló stadionjai legyenek.
A gazdag országok se engedik meg maguknak az önálló atlétikai stadiont!
Válasz erre
0
1
buckafej
2023. március 03. 10:23
Ma már a focistadionokban nincs futókör.
Azért, hogy a közönség minél közelebb legyen.
És ez így van jól.
Válasz erre
4
0
metálgitár
2023. március 03. 10:23
Van egyáltalán olyan modern stadion, amiben futókör és focipálya is van?
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!