Államtitkár a Liu testvérek országváltásáról: Nem tehetünk mást, minthogy meghajolunk és elfogadjuk a döntésüket

Schmidt Ádám kezdésként hangsúlyozta, az elmúlt időszak és a jövő leglényegesebb kérdése, hogy az újjáalakult sportirányítás miként tudja teljesíteni a vállalt feladatokat. „Az egyik leglényegesebb tényező, hogy a sportszakmai és sporttámogatási rendszerben csökkentsük a bürokráciát és növeljük a hatékonyságot, elsősorban a teljesítmény alapú támogatásban hiszünk” – hangsúlyozta a magyar sport első számú vezetője.

Az új vállalás névváltozással is jár: a Nemzeti Sportügynökség eddigi feladatait Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség váltotta fel.

- Alapvető törekvésünk, hogy a sportolókat és sporteseményeket az elektronikus és a nyomtatott sajtó segítségével még közelebb hozzuk az emberekhez (ennek jelei már a jövő évi atlétikai világbajnokságon is tapasztalhatóak lesznek), hiszen a

Az államtitkár elárulta: a Magyar Kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a sportra, ennek fontos mutatója, hogy az eddigi 16 sportág helyett mindegyik olimpiai sportág  támogatásban részesül az eddigi és várható eredményesség alapján valamint az ötkarika szellemében, öt kategóriába sorolva.

Schmidt Ádám azt is hangsúlyozta: a 2023. június 30-án lejáró tao-program jövőjének biztosítása erkölcsi és szakmai kötelesség, „az előkészítési folyamat lezajlott, a szükséges dokumentumokat pedig november 9-én elküldtük Brüsszelbe, és várjuk az Európai Unió válaszát”, valamint annak a rendkívüli feladatnak a megoldása is, hogy a vizes sportlétesítmények működése továbbra is zavartalan maradjon. „Ennek érdekében a kormányzattól 3 milliárd forintos támogatást kapunk, amelynek elosztásába bevonjuk a vizes sportágak szakszövetségeit is”.

Az államtitkár azzal zárta prezentációját, hogy további három programot kiemelten kezel a sportvezetés: a fővárosi és vidéki egyesületek támogatását, a sportolói jutalmak valamint a különböző sportági akadémiák működésének biztosítását.

Schmidt Gábor államtitkár-helyettes beszámolója szerint a Nemzeti Versenysportfejlesztési Program létrehozása igazolta, „nem volt kérdés, a sport további, kiemelt támogatása”. A program alapvetése: jól szervezett, egyénre szabott és tudásalapú legyen!

A sportvezető elárulta: a törekvés az egységes és könnyen átlátható finanszírozási rendszer kialakítása volt, az egyik legfőbb cél pedig, hogy a versenysportok pozitív hatással legyenek a teljes társadalomra.

Az I. kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyektől struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük, magas fokú kidolgozottságuknak köszönhetően a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható: ezek a Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, a Magyar Országos Korcsolya Szövetség, a Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vívó Szövetség és a Magyar Vízilabda Szövetség.

A II. kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyektől működésük és szakmai programjaik folyamatos kontrollja és szükség esetén kis mértékű korrekciója indokolt, melynek sikeres végrehajtása mellett a következő két olimpiai játékokon nagy eséllyel a pontszerzés (a 4-8. helyezés valamelyike), esetleg éremszerzés várható. Ezek a Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Öttusa Szövetség, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Triatlon Szövetség és a Magyar Vitorlázó Szövetség.

A III. kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyek működése és sportszakmai programjai folyamatos kontrollja mellett az olimpiai programban feltörekvő sportág esetén egyedi sportszakmai stratégia kidolgozása szükséges, melynek végrehajtása esetén a következő két olimpiai játékokon kvótaszerzésre, egyes esetekben pontszerzésre (a 4-8. helyezés elérése) is képes lehet a sportág. Ezek a Magyar Asztalitenisz Szövetség, a Magyar Evezős Szövetség, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség, a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség, a Magyar Sí Szövetség, a Magyar Snowboard Szövetség, a Magyar Súlyemelő Szövetség, a Magyar Szinkronúszó Szövetség, a Magyar Szörf Szövetség, a Magyar Taekwondo Szövetség, a Magyar Tenisz Szövetség, a Magyar Tollaslabda Szövetség és a Magyar Torna Szövetség.

A IV. kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyek megfelelően felépített és közösen kidolgozott programok megvalósítása esetén feltehetően a Los Angeles-i (2028-as), vagy legkésőbb a brisbane-i (2032-es) nyári olimpiai játékokon, téli sportok esetében a 2030-as vagy 2034-es olimpiák valamelyikére képesek lehetnek kvóta- és esetleg pontszerzésre (4-8. helyezés valamelyike). Ezek a Magyar Curling Szövetség, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség, a Magyar Íjász Szövetség, a Magyar Jégkorong Szövetség, a Magyar Lovassport Szövetség, a Magyar Műugró Szakszövetség, a Magyar Röplabda Szövetség és a Magyar Táncsport Szakszövetség.

Végezetül az V. kategóriába azok a sportágak kerültek, amelyeknél az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció. Ezek a Magyar Bob és Szánkó Szövetség, a Magyar Golf Szövetség, a Magyar Gyeplabda Szakszövetség, a Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség, a Magyar Karate Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség, a Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség és a Magyar Rögbi Szövetség.

A sajtótájékoztató végén dSchmidt Ádám elmondta a véleményét a Liu testvérek országváltásával kapcsolatban is:

- Mindez a magyar sportnak és sportvezetésnek egyaránt óriási veszteség, de nem tehetünk mást, minthogy meghajolunk és elfogadjuk a döntésüket.

Nyitókép Távozásuk óriási veszteség Fotó: MTI/Illyés Tibor