Óriási fordulat készül: már kísérletezik a FIFA a szabályváltoztatással, amely gyökeresen átalakíthatja a labdarúgást!
Olyan módosítást tervez a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, amely az edzőknek és a szurkolóknak egyaránt tetszhet majd.
Szenzációsan, két mérkőzés után szerzett 6 ponttal rajtolt a Fradi az Európa Ligában. Legutóbbi, győztes találatukat a modern technológia segítségével adták meg a bírók. Minden, amit a Sólyomszemről tudni kell!
Emlékezetes jelenet volt: az AS Monaco - Ferencváros mérkőzés 79. percében jártunk, amikor Franck Boli passza után Adama Traoré remekül adott be, és az érkező Vécsei Bálint kapásból rúgta kapura a labdát. A bőrgolyó több védőn megpattant, amelybe a Monaco kapusa, Alexander Nübel csak beleütni tudott, végül a jobb oldali kapufáról a gólvonal mögé pattant a labda.
A norvég játékvezető, Espen Eskas rögtön a kezdőkör felé mutatott, megadta a találatot, a reklamáló Monaco-játékosokat pedig - a karjára mutogatva - csitította le:
”Uraim, a csuklómon lévő szerkezet egyből jelezte, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon!"
De mit is kell tudnunk a Hawk-Eye-ról, azaz a Sólyomszemről, amely már több sportágban (tenisz, tollaslabda) is kiválóan segíti a játékvezetők munkáját?
A futballban 2012 óta tesztelték, és az első jelentős világverseny, amelyen alkalmazták, a 2014-es, brazíliai labdarúgó-világbajnokság volt, értelemszerűen az oroszországi, 2018-as tornán, a legutóbbi két labdarúgó Európa-bajnokságon valamint az utóbbi években a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörében is segítették már a játékvezetők munkáját. Az európai topbajnokságok közül az angol első és másodosztályban, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Hollandiában a Hawk-Eye is segíti, hogy a szabályos gólokat lehetőleg minden esetben megadják a játékvezetők.
Vizsgáljuk meg: miképpen működik a Sólyomszem?
Az adott stadion tetőszerkezetén hat-nyolc nagy sebességű kamera határozza meg a labda pontos helyzetét, és ad jelet a játékvezetőnek. Amennyiben egy mérkőzésen egy „gól, nem gól” szituáció adódik,
egy számítógépes szoftver elemzi a szituációt, egy 3D-s képet készít a labda röppályájáról,
és a lehető legrövidebb időn belül (értsd, maximum egy-két másodperc alatt) egy jelet küld a játékvezető, valamint az asszisztensek csuklójára helyezett adóvevőre. Ha az csipogni kezd, a vezetőbírónak semmi más dolga nincs, mint középre mutatni – és megadni a gólt…
Azonban azt is érdemes megjegyezni: a végleges döntés és a felelősség továbbra is a játékvezetők privilégiuma, azaz a technológia csak egy segítség a bírók számára. Ez már csak azért is szükségszerű, mert előfordulnak olyan esetek, amikor a labda egyértelműen szabálytalan körülmények között (például les, a támadó kezezése vagy egyéb szabálytalanságot követően) jut a hálóba. A Sólyomszemrendszer kiépítése egyébként mintegy 200 ezer dollárba (mintegy 80 millió forintba) kerül, ám ne felejtsük: mindez egy új aréna építése esetén elenyészően kis összeg.
Képzeljük csak el, meddig juthatott volna a magyar válogatott, ha már az 1962-es világbajnokságon működik a Sólyomszem, és a Csehszlovákia elleni mérkőzésünkön (amelyet végül 1:0-ra elvesztettünk) Tichy Lajos lövése után - a labda a felső kapufáról egyértelműen a gólvonal mögé pattant - a szovjet játékvezető, Latisev megadja a gólt?...
A Ferencváros vezetőedzőjével, Sztanyiszlav Csercseszovval készített exkluzív videóinterjúnkat látták már?
Itt megnézhetik:
Nyitókép: Vécsei Bálint góljának megadásához szükség volt a technológia segítségére is Fotó: MTI/Kovács Tamás