Fucsovics Marci az egyik legnagyobb vesztese, hogy Wimbeldonból kitiltották az oroszokat, majd összedőlt a ranglista-rendszer

Valahol Káin és Ábel környékén kezdődhetett a történet, de szorítkozzunk az eseménylánc utolsó pár szemére. Putyin lerohanja Ukrajnát, ezzel – akármik is az indítékai – az Orosz Föderáció ideiglenesen kiírja magát a civilizált emberi társadalmak sorából. A sportot, mint a civilizáció fontos elemét a modern korban meghonosító Nagy-Brittania kormánya

A szervezők, az All England Lawn Tennis & Croquet Club, némi vonakodás után meghozzák ezt a döntést – az elsők egyikeként a világ legmegbecsültebb sporteseményei közül. (Az oroszok fegyverekből ettől nem fogy ki a lőszer; az orosz katonák továbbra is ölnek ukrán civileket.) Az orosz és fehérorosz teniszezők túlnyomó többsége virágnyelven kiáll a háború ellen, de Wimbledon nem akarja veszélybe sodorni a családjaikat azzal, hogy háborút nyíltan elitélő nyilatkozatot írat alá velük az induláshoz. 

Innentől viszont sérül az egyenlő indulási esélyek elve, így a játékosok érdekképviseleti szervéből kinőtt ATP, amely a Grand Slameken kívül az év szinte összes többi férfi tenisztornáját rendezi és a világranglista vezetéséért felelős, az idei évre semmibe veszi a wimbledoni eredményeket. Azaz nem oszt érte világranglista pontot.

Ez elég furcsa helyezeteket szül – a felek szándékaival tökéletesen ellentétes kimenetelűeket. 

Egyrészt: Novak Djokovic címvédő Wimbledonban. Az előző évi 2000 pontja ötvenkét hét után kiesik, és helyére nem tud semmit szerezni. Így valószínűleg elveszíti a világelsőségét a két és fél hét múlva kezdődő torna végére. Hogy ki veszi át tőle? Danyil Medvegyev...

A britek nem akartak terepet biztosítani orosz sikereknek, melynek következtében egy orosz játékos kerül a világ tetejére.

Másrészt: Fucsovics Márton tavaly élete legnagyobb sikerét elérve a legjobb nyolcig jutott a világ legfontosabb tenisztornáján. Az azóta eltelt egy évben sérülés hátráltatta, nem igazán sikerült formába kerülnie, csak kevéske pontot szedett össze hétről-hétre. A most kieső tavalyi wimbledoni pontjai (360) több mint harmadát teszik ki az összpontszámának. Mikor ezek kiesnek, az 55. helyről a top100-on kívülre csúszhat vissza; selejtezőket kell majd játszania minden nagy tornán, elölről kell felépítenie magát ismét, anélkül, hogy a kedvenc Grand Slamjén, melynek egykor még junior bajnoka volt, igazolhatná, hogy helye van a legjobbak közt.

Viszont ha kihagyja Wimbledont – amely mondat valamilyen egészségügyi kitétel nélkül értelmezhetetlen bárkinek, aki fogott teniszütőt a kezében –, akkor elutazhat a felszabaduló két hetében kisebb, ún. Challenger-versenyekre mentőpontokat szerezni. Két hét alatt két tornát is nyerhet, hiszen a vele egy szintű teniszezők szinte mindegyike Wimbledonban játszik majd épp, de ez akkor sem jelent annyi pontot (250 vs 360), mint a wimbledoni negyeddöntője tavaly. Viszont mindenképp többet, mint ha idén akár megnyerné azt a trófeát, amelyre minden teniszező vágyik.

Az ATP tehát azért, hogy pár orosz, fehérorosz játékos érdekét védje, ami a feladata, jópár nem-oroszt két rossz közötti döntés elé állít.

Közülük éppen Fucsovicsnál a legélesebb a dilemma: kihagyhatja-e egy ereje teljében lévő teniszező Wimbledont, ha az indulással súlyos veszélybe sodorja a jövőjét?

Nyitókép: Fucsovics Márton tenyerese a világelső és későbbi győztes Novak Djokovic ellen a tenisz szentélyében, a wimbledoni centerpályán tavaly. Fotó: Glyn Kirk / AFP