„ELÉG VOLT!” – nyílt levélben követelik a NOB-tól az Iman Helif-ügy megoldását a feministák
Óriási változások jöhetnek a sport világában a nők veréséért olimpiai aranyérmet kapó algériai ökölvívó botránya miatt.
A NOB 139. ülésszakának utolsó napján, a lausanne-i Olimpiai Székházban tartott beszédében Thomas Bach beszámolt arról, hogy miért kellett a nemzetközi olimpiai mozgalomnak meghoznia az Oroszországgal szemben hozott intézkedéseket. Azt is beismerte: „Fáj, hogy jelen pillanatban nem tudjuk teljesíteni küldetésünket".
Kritikussá vált, hogy a nemzetközi olimpiai mozgalom döntsön arról, hogyan viszonyul az orosz és a belorusz sportolókhoz akár már a közeli jövőben, hiszen a 2024-es párizsi olimpiai játékok kvalifikációs időszaka 2022 júniusában megkezdődik, vagyis dönteni kellene arról, hogy a kvalifikációs versenyeken indulhatnak-e az orosz és belorusz sportolók.
A február 24-e óta tartó Ukrajnát megszálló orosz inváziót követően számos nemzetközi sportszervezet további értesítésig eltiltotta az orosz sportolókat és csapatokat a versenyektől, és a NOB végrehajtó testületének ajánlásaival összhangban ezeket a nemzeteket megfosztották a nemzetközi események rendezési jogától. Fehéroroszország is hasonló szankciókkal néz szembe Oroszországnak nyújtott segítsége miatt. A lépések egyre drasztikusabbak, az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset, hogy a Wimbledoni Teniszbajnokságról is kitiltják a világklasszis orosz teniszezőket, s ezt a lépést még maga a szerb teniszikon, Novak Djokovic is kritizálta, erről itt írtunk.
ha nem lesz módjuk a rövidesen megkezdődő kvalifikációs versenyeken részt venni. A lausanne-i nemzetközi sajtótájékoztatón – számolt be róla az aispmedia.com Thomas Bachot leginkább az érintett sportolók sorsáról kérdezték, különösen azért, mert ez az eset teljesen más természetű, mint egy olyan sportolóval kapcsolatos szankció, akit doppingolásért, vagy nemzete rendszerszintű doppingolásáért kollektíven büntetnek.
„Lépésről lépésre kell haladnunk” – mondta Bach. „Most már megvannak azok az intézkedések és ajánlások, amelyek mindenki számára ismertek. Nem tudjuk hogyan alakul a politikai helyzet és hogyan alakul a háború. Reméljük, hamarosan béke lesz, remélhetőleg minél előbb. Mi csak megfigyelők lehetünk és várjuk, hogy a politikai döntéshozók milyen irányban haladnak majd, s ha eljön az ideje, hogy megváltozzon a helyzet, mi is megtesszük a megfelelő lépéseket” – mondta a sportvezető.
Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy a NOB engedélyezze az orosz sportolók és csapatok visszatérését - különös tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Sportszövetségek (IF) a NOB-hoz igazodva döntöttek eddig és ugyanúgy szankcionálták az orosz és belorusz sportolókat -, Bach így válaszolt: „Nem tudok és nem is fogok spekulációba kezdeni, mert ennek nincs értelme, hiszen nagy valószínűséggel soha nem az a forgatókönyv valósul meg, mint amire az ember számít. Számos konzultációt folytatunk az olimpiai mozgalomban az összes érdekelt féllel, a sportolókkal, az ügynökségekkel, a nemzetközi szövetségekkel. Mindenekelőtt az a prioritás, hogy összpontosítsunk az ukrán olimpiai közösség humanitárius megsegítégére, akár a még mindig Ukrajnában élők vonatkozásában, vagy azokéban, akik más országokban kerestek menedéket.”
Thomas Bach a háború kitörése óta először éreztette, hogy nem biztos, hogy a legjobb döntéseket kénytelen meghozni a szervezeten belül az orosz-ukrán konfliktus kapcsán: „Fáj, hogy jelenleg nem tudjuk teljesíteni küldetésünket.
A mi feladatunk, hogy amikor a politikai fejlemények beavatkoznának a küldetésünkbe és munkánkba, minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy mindezeket az olimpiai mozgalom belügyein kívül tartsuk és a sport amennyire csak lehetséges, a politikától értintetlen maradjon. De sajnos szembe kell néznünk a mostani valósággal. Ezért tettük meg a védőintézkedéseket, és ezért mondjuk, hogy tudatában vagyunk ennek, és sajnáljuk, hogy jelen pillanatban nem tudjuk teljesíteni küldetésünket.
Másrészt ez még keményebb munkára ösztönöz bennünket” – nyilatkozta a német sportdiplomata.
„Adjunk esélyt a békének” – ez volt a felhívásom a világ politikai vezetőihez a pekingi nyitó- és záróbeszédemben. Mint kiderült, a 2022-es pekingi téli olimpiai játékok csak a remény röpke pillanatát hozták, hogy a béke és az olimpiai fegyverszünet győzni fog.
„Sajnos az elmúlt években drámaian megromlott a kapcsolatunk az orosz politikai vezetéssel. Az oroszországi doppingbotrány, a kibertámadások, sőt a NOB és az Olimpiai Mozgalom tagjait ért személyes fenyegetések még tovább eszkalálták a helyzetet"- mondta Bach.
Vélhetően további nemzetközi reakciókat szül majd ez a mostani szokatlan megközelítése a szankcióknak, hiszen például, az az orosz tornász, Ilja Kulik, akinek mezéről levetették országa címerét, majd az annak a helyére általa felhelyezett, máig többértelmű megítéléssel bíró, de leginkább az orosz vezetés lépéseit pártoló szimbólumot, a Z-t viselő tornászt nem csakhogy azzal bűntette a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) fegyelmi bizottsága és független etikai testülete, hogy vissza kell adnia a világkupán szerzett bronzérmét, de mint ahogy itt írtunk róla, vissza kell fizetnie a bronzéremmel járó pénzjutalmat – közel 200 ezer forintnyi svájci frankot – , és további kétezer svájci frankot (több mint 700 ezer forintot) kérnek tőle az eljárás költségeire. Továbbá egy évre eltiltották a versenyzéstől, miközben a tettét megelőzően hivatalos állásfoglalást egyetlen szervezet vagy nemzetközi sportszövetség sem adott ki arra vonatkozólag, hogy mit lehet, vagy milyen szimbólumokat nem lehet viselni a letiltott orosz nemzeti címer helyett. Kérdés tehát, hogy vajon ő és orosz, illetve fehérorosz versenytársai hogyan élik meg Bach és a NOB „védelmezőnek” szánt intézkedéseit.
A NOB-vezető ugyanakkor hangsúlyozta: „ezek védelmi intézkedések, nem szankciók, ezek intézkedések a versenyek integritásának védelmére.
– mondta Bach, ami akár úgy is értelmezhető tehát, hogy ezen nemzetek képviselőinek személyes védelmét a kitiltásukban találják a legcélszerűbbnek.
A nyitóképen: Thomas Bach, a lausanne-i Olimpiai Székházban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 139. ülésén tartott beszédekor, 2022. május 20-án. Fotó: DENIS BALIBOUSE / AFP