Május első teljes hétvégéjén a világ egyik legfontosabb országúti kerékpárversenyét, az olasz Giro d’Italiát látja vendégül hazánk. Egy egész nemzet szurkolhat Valter Attilának, hogy újra magára öltse a rózsaszín mezt, miközben a világ Budapest, Visegrád és a Káli-medence képeiben gyönyörködhet.
2022. május 04. 20:17
p
1
0
0
Mentés
Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban.
Részletre ugyan, de olimpiát olimpia nélkül is lehet rendezni. Idén öt éven belül másodszor vizes világbajnokságnak ad otthont Budapest, jövőre atlétikai vébének – ezzel az ötkarikás fő műsorszámokat minden magyar sportszeretőnek módjában áll átélni egy éven belül. Az össznemzeti lázat megkaptuk a foci-Eb-től, s vívóink, öttusázóink, birkózóink, dzsúdósaink, pingpongosaink és kézilabdázóink sem maradnak hazai világverseny élménye nélkül.
Az összes jel arra mutat, Attila élete formájában van”
Ez mind jó hírét viszi Budapestnek és Magyarországnak szerte a világban, ám aligha képes arra, amire az olimpia: hogy érdemben alakítsa a hazánkról alkotott képet. Erre viszont itt lesz a május 6. és 8. között megrendezendő Giro d’Italia budapesti Nagy Rajtja és magyarországi szakaszai. A világ legnagyobb kerékpárversenyei expedíciós kalandfilmbe bújtatott országimázsdokuk – sokszor nehéz is eldönteni, mi a köret és mi a hús. A verseny kellő izgalmat és történést nyújt ahhoz, hogy az ember órákon át elnézze az olasz Alpokot, a francia folyóvölgyeket vagy a németalföldi kisvárosokat – ezúttal pedig a Margit híd panorámáját és a Káli-medencét. Belülről viszont épp fordítva: ami nekünk táj, az a csapatoknak terep a hadmozdulataikhoz. A táj és boly szimbiózisa és esztétikája, a háromhetes országúti bringaversenyek mára meghódították a világot: az idei Giro képei, köztük Magyarországéi kétszáz ország nyolcszázmillió nézőjéhez jutnak majd el.
Mathieu van der Poel élete legnagyobb sikerét ismétli országúton, mikor megnyeri az idei flandriai egynapost Fotó: AFP / Belga Mag / Eric Lalmand
A Giro sportértéke bármihez képest megállja a helyét, amit az utóbbi években sikerült Magyarországra csábítani. A közhiedelemmel ellentétben egy háromhetes kerékpáros- körverseny nem pusztán állóképességi szkander – bár el lehet képzelni, milyen alapozó edzésmunka kell ahhoz, hogy valaki huszonegy napon át négy-hat órákat tekerjen óránként 40 kilométeres átlaggal szinte megmászhatatlanul meredek alpesi emelkedőkön, tavaszi hóhatár felett, oxigénhiányban. Ennél azonban többről van szó.
A versenyt az nyeri, akinek a legjobb a huszonegy szakaszon elért összideje. Övé egy évre a mitikus rózsaszín trikó, a maglia rosa, amit egyébként az a versenyző hord, aki aznap reggel összetettben vezet. Ám a végső győztes nem szükségszerűen az, akinek a „legerősebb a lába”. Vannak szemfüles tapadókirályok, akik szakaszgyőzelem nélkül nyerik az összetettet. Van, hogy a legerősebb majd három hétig fölényesen vezet, de kiderül, hogy elszámította magát, és az utolsó hegyen vigyázzba áll a lába, szinte leesik a bringáról, majd mire cikkcakkban felér, kap fél órát, és a legjobb húszon túl végez. Van, hogy valaki a nőügyeivel magára haragítja az egész mezőnyt, így mindenki ellene dolgozik: aki előtte megy, lassan teker, aki pedig a riválisnak fogja a szelet, az akár önfeláldozóan gyorsan. Volt, aki ezt is kibírta. Volt olyan is, aki tudta, egy olaszt kell megvernie, ezért figyelt, hogy meg ne mérgezzék a vacsoráját a helyi fogadósok. Megint másnak a saját szakácsa mérte el az extrém testi terhelés plusz a rózsaszín trikó pszichés nyomása alatti emésztőképességét, és rájött a szapora egy hegylábnál. Ő például visszahozta a versenyt, de azóta is vécépapír-gurigával futnak mellette a rivális szurkolók. A Giro d’Italia 113 éves története intrikusabb, mint egy királydráma, és éppen úgy illetlenkedik, mint Shakespeare: nagy néha, de akkor emlékezetesen.
A szereplők közül elsősorban Valter Attila érdekel minket, aki a tavalyi Girón három napig hordta a rózsaszín trikót, azaz vezette az összetettet. Innen, Magyarországról fel sem tudjuk fogni, mit jelent ez. Hisz azt sem tudjuk, kicsoda Fausto Coppi vagy Gino Bartali – ötszörös, illetve háromszoros Giro-győztesek. Megdöbbennénk, hány olasz helyezi őket előrébb minden idők legnagyobb honi sportolóinak listáján, mint az örök focihősöket, Buffont, Pirlót, Tottit, Maldinit, Cannavarót, Baggiót vagy az egyik legeredményesebb motorversenyző Valentino Rossit. A rózsaszín trikót viselő Valter Attila címlapon van a La Gazzetta dello Sportban, a L’Équipe-ben és a Marcában, a világ vezető sportújságjaiban, ahol Hosszú Katinka riói három aranya belső oldalas kis cikk, Szilágyi Áron olimpiai triplája egy színeske hír. Helyes persze, hogy mi, magyarok nem a The New York Times, a Politico vagy a The Guardian vezércikkei alapján rendezzük be az életünket – ám nincs abban semmi szégyen, ha a spanyoloktól mániákat, az olaszoktól ízlést, a franciáktól kultúrát tanulunk. Sportmániát, sportízlést és sportkultúrát is. Hogy ez mennyire sikerül, azon múlik, Valter Attila eléri-e a szezonbeli célját, megcsípi-e élete eddigi legnagyobb lehetőségét, a Budapestről induló nyitószakaszt. Ha ő ér fel először a visegrádi fellegvárba május 6-án, és az első nap után vezeti az összetettet, úgy ismét felveheti a maglia rosát, és szombaton abban tekerhet el a Hősök terétől a Margit hídon át a Várba az egyenkénti időfutamon – olyan sportőrületet kiváltva, amit csak focitól és olimpiai pólóaranytól tudtunk eddig elképzelni.
Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Mi kell ehhez? Némi őrület, ami belehajszolja Valtert a győzelembe. Félelmetes ellenfelei lesznek. Ugyanúgy a nyitószakaszra és a Budapesten hordott rózsaszín trikóra feni a fogát Mathieu van der Poel, a világ pillanatnyilag legsokoldalúbb bringása. A flamand földön született holland egy korábbi többszörös Tour de France-szakaszgyőztes fia, anyai ágon pedig nagyapja háromszor volt második a Tour de France összetettjében. Ő maga négyszeres világbajnok a sárdagasztó cyclo-cross szakágban, Európa-bajnok a köves-hegyes mountain bike-ban, de már az első számúnak tartott országúti szakágra koncentrál, és itt szintén a legjobbak közé tartozik. Tavaly nyert szakaszt a Tour de France-on, volt rajta a sárga mez, most pedig arra hajt, hogy megszerezze a rózsaszín párját a Giróról. Míg Valter Attilánál az idén eddig mutatott bomba forma azt jelenti, hogy csak három világklasszistól kapott ki a tavasz egyik legnépszerűbb egynapos versenyén, a Strade Bianchén, addig Mathieu van der Poelnál azt, hogy a jelen legkeményebb bringását verte meg a tavasz legrangosabb egynaposán, a Ronde van Vlaanderenen. Hihetetlen elismerés, hogy egy ilyen kalibernek a Dunakanyar ívein kell gondolkoznia, hogy legyőzze a helyi srácot, Valtert.
Különc civilizációkutató, a Z generáció mentális állapota és mesterséges intelligencia – szeptember 21–22-én kilencedszerre rendezik meg a Brain Bar jövőfesztivált. Az alapítóval, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgettünk.
Az evangéliumot millióknak hirdető prédikátorral az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot követően személyes megtéréséről, az egyház küldetéséről és Magyarország politikai súlyáról beszélgettünk.
Mivel foglalkozik majd a kormányoldal és a szétszabdalt ellenzék ősszel? Hozhatnak-e valami mozgást az új pártok? Tovább szalámizza-e riválisait Gyurcsány Ferenc? Összefoglalónk a politikai szezonkezdetről.
A szlovák választás hajrájában bejutásra esélyesnek mérik a nagyobb magyar pártokból alakult Szövetséget. Két egyszázalékos magyar párt azonban könnyen elvihet annyi voksot, hogy azzal éppen vonal alá kerüljön a formáció.
p
0
0
11
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.