Volt egyszer egy súlyemelő-világbajnokság Taskentben – egy magyar legény maradt a gáton: Nagy Péter

2021. december 23. 03:49

Az üzbég fővárosban, Taskentben megrendezett súlyemelő-világbajnokságon csak egy versenyző képviselte Magyarországot: a tokiói olimpiai hetedik helyezett Nagy Péter. Előtte nem volt példa ilyen vb-részvételi számra a magyar súlyemelés történetében. A Szegedi Lelkesedés SK versenyzője a 16. helyen zárt a taskenti vb-n, hat kilóval elmaradva a Tokióban nyújtott teljesítményétől.

2021. december 23. 03:49
null
Bánfalvi Szabolcs

Taskentben került sor az idei súlyemelő-világbajnokságra december 7. és 17. között.

Az Üzbegisztán fővárosában első alkalommal megrendezett felnőtt-vb-n mindössze egy versenyző képviselte Magyarországot: Nagy Péter.

A Szegedi Lelkesedés SK sportolója a legutóbbi három ötkarikás játékokon szintén egyedüli magyarként indult. A 35 esztendős súlyemelő – január 16-án tölti be a 36. életévét – nagyszerűen szerepelt Tokióban, a harmadik olimpiáján: a +109 kilogrammosok versenyében hat hibátlan gyakorlatot hajtott végre, 396 kilót teljesített, ezzel megnyerte a B-csoportot, és a hetedik helyen végzett összesítésben. Ezzel a legjobb olimpiai helyezését érte el.

Nagy Péter a tokiói olimpián a férfi súlyemelők +109 kilogrammosok versenyében 396 kilós összteljesítménnyel a hetedik helyen végzett összesítésben. Ezzel a legjobb olimpiai helyezését érte el. MTI/Czeglédi Zsolt

A taskenti vb záró napján tartották meg a férfi +109 kilósok küzdelmeit, ahol a szegediek ólomsúlyú versenyzője a tokiói olimpiai teljesítményével már elégedett lehetett volna. Taskentben Nagy Péter a B-csoportban versenyzett, s az első fogásnemben, a szakításban először 172 kilót produkált, majd mintegy fél órát kellett várnia – ez igen sok időnek számít két gyakorlat között –, így a 177 kiló kiszakítása nem sikerült, ezek után a harmadik kísérletétől visszalépett. Lökésben 212 kilót emelt elsőre, 218 kilót másodjára, azonban a 222 kilós próbálkozása már nem volt sikeres. Ezzel

Oláh Imre tanítványa összetettben 390 kilót teljesítve fejezte be a versenyt, és a hetedik helyen állt a B- és C-csoport viadala után.

Ezután következett az A-csoport versenye a súlycsoport legjobb tíz súlyemelőjével.

Az A-csoportban a grúz Lasa Talahadze mindkét fogásnemben és összetettben is saját világcsúcsát megdöntve nyert, miután a több mint 170 kilós versenyző szakításban 225 kilót, lökésben 267 kilót emelt, így 492 kilós összteljesítménnyel győzött. Ezzel az ötödik világbajnoki címét szerezte meg a kétszeres olimpiai és ötszörös Európa-bajnok súlyemelő.

Az A-csoport küzdelmeinek befejeztével eldőlt,

a 17-szeres országos bajnok Nagy Péter a 16. helyen zárt a taskenti világbajnokságon.

Szépen helytállt az egyedüli magyar induló Taskentben.

Nagy Péter a tokiói olimpián a férfi súlyemelők versenyének +109 kilogrammos súlycsoportjában versenyez a Tokiói Nemzetközi Fórumban 2021. augusztus 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Azonban

a magyar súlyemelés történetében először fordult elő, hogy a Magyar Súlyemelő-szövetség csak egy versenyzőt nevezett egy világbajnokságra.

Ez is mutatja a sportág jelenlegi helyzetét hazánkban.

A magyar vb-résztvevők száma 2001-től: 

2001: 14 fő. 2002: 9 fő. 2003: 14 fő. 2005: 7 fő. 2006: 15 fő. 2007: 11 fő. 2009: 2 fő (Nagy Péter elutazott a vb helyszínére, ám sérülés miatt visszalépett, így mindössze Magát Krisztina versenyzett). 2010: 11 fő. 2011: 7 fő. 2013: 3 fő. 2014: 12 fő. 2015: 5 fő. 2017: 2 fő. 2018: 3 fő. 2019: 3 fő. 2021: 1 fő.

Látható, hogy 2001 óta igencsak lecsökkent a magyar indulók száma a világbajnokságokon. Pedig korábban a magyar súlyemelés sikeresnek számított nemzetközi szinten is. Magyar súlyemelő részt vett már az 1891. évi világbajnokságon és az 1896-os olimpián is. Az 1960-as római ötkarikás játékokon öt súlyemelő szerepelt Magyarország színeiben, ott Veres Győző bronzérmet nyert, ezze megszerezte a magyar súlyemelés első olimpiai érmét. Ezután minden olimpián, világ- és Európa-bajnokságon versenyeztek súlyemelőink, és többször is kiváló eredményeket értek el.

Olimpiai bajnokok

Földi Imre (1972, München) és Baczakó Péter (1980, Moszkva)

Világbajnokok

1962 – Veres Győző (középsúly), 1963 – Veres Győző (középsúly), 1965 – Földi Imre (légsúly), 1966 – Tóth Géza (félnehézsúly), 1968 – Földi Imre (légsúly), 1969 – Bakos Károly (középsúly, lökés), 1970 – Földi Imre (légsúly), 1971 – Földi Imre (légsúly), 1973 – Szűcs Lajos (lepkesúly), 1978 – Lénárt István (pehelysúly, szakítás), 1980 – Baczakó Péter (félnehézsúly), 1985 – Szanyi Andor (100 kg), 1987 – Barsi László (82,5 kg), 1995 – Takács Erika (+83 kg), 2001 – Likerecz Gyöngyi (75 kg)

Európa-bajnokok

1965 – Ecser Károly (nehézsúly), 1969 – Bakos Károly (középsúly), 1970 – Bagócs János (könnyűsúly), 1973 – Szűcs Lajos (lepkesúly), 1978 – Stark András váltósúly, szakítás, 1989 – Földi Csilla (44kg), 1989 – Takács Mária (67,5kg), 1990 – Földi Csilla (44kg), 1990 –  Takács Mária (75kg), 1991 – Földi Csilla (44kg), 1992 – Földi Csilla (44kg), 1993 – Földi Csilla (44kg), 1994 – Takács Mária (76kg), 1996 – Takács Mária (76kg), 1998 – Márkus Erzsébet (69kg), 1998 – Takács Mária (75kg), 1990 – Földi Csilla (44kg), 1997 – Stark Tibor (+108 kg), 2001 – Likerecz Gyöngyi (75kg)

Sőt, Magyarország világversenyeket is rendezett súlyemelésben: 1962-ben világ- és Európa-bajnokság Budapesten, 1970-ben Európa-bajnokság Szombathelyen, 1979-ben ifjúsági világbajnokság Debrecenben, 1990-ben világbajnokság Budapesten, 1992-ben Európa-bajnokság Szekszárdon, 1996-ban serdülő Európa-bajnokság Tatabányán.

Sportdiplomácia terén is meghatározó szerepet játszott Magyarország. Aján Tamás 1976 és 2000 között a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) főtitkára volt, 2000 és 2020 között pedig az elnöki posztot töltötte be az IWF-ben. Azonban pénzügyi visszaélésekkel és szavazatvásárlással vádolták meg a sportvezetőt, és azzal, hogy az IWF tudtával szisztematikus doppingolás zajlott a súlyemelésben. Ennek következtében a magyar sportdiplomata tavaly januárban felfüggesztette elnöki tevékenységét, 2020 áprilisában pedig lemondott elnöki tisztéről.

Remélhetőleg megint fényesebb korszaka jön majd a magyar súlyemelésnek sportszakmai szinten és sportdiplomácia terén is, és Nagy Péter a 2024-es párizsi olimpián már nem egyedül képviselheti majd hazánkat.

 

Nyitókép: Nagy Péter a tokiói olimpián a férfi súlyemelők versenyének +109 kilogrammos súlycsoportjában versenyez a Tokiói Nemzetközi Fórumban 2021. augusztus 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!