Volt egyszer egy súlyemelő-világbajnokság Taskentben – egy magyar legény maradt a gáton: Nagy Péter

Taskentben került sor az idei súlyemelő-világbajnokságra december 7. és 17. között.

A Szegedi Lelkesedés SK sportolója a legutóbbi három ötkarikás játékokon szintén egyedüli magyarként indult. A 35 esztendős súlyemelő – január 16-án tölti be a 36. életévét – nagyszerűen szerepelt Tokióban, a harmadik olimpiáján: a +109 kilogrammosok versenyében hat hibátlan gyakorlatot hajtott végre, 396 kilót teljesített, ezzel megnyerte a B-csoportot, és a hetedik helyen végzett összesítésben. Ezzel a legjobb olimpiai helyezését érte el.

A taskenti vb záró napján tartották meg a férfi +109 kilósok küzdelmeit, ahol a szegediek ólomsúlyú versenyzője a tokiói olimpiai teljesítményével már elégedett lehetett volna. Taskentben Nagy Péter a B-csoportban versenyzett, s az első fogásnemben, a szakításban először 172 kilót produkált, majd mintegy fél órát kellett várnia – ez igen sok időnek számít két gyakorlat között –, így a 177 kiló kiszakítása nem sikerült, ezek után a harmadik kísérletétől visszalépett. Lökésben 212 kilót emelt elsőre, 218 kilót másodjára, azonban a 222 kilós próbálkozása már nem volt sikeres. Ezzel

Ezután következett az A-csoport versenye a súlycsoport legjobb tíz súlyemelőjével.

Az A-csoportban a grúz Lasa Talahadze mindkét fogásnemben és összetettben is saját világcsúcsát megdöntve nyert, miután a több mint 170 kilós versenyző szakításban 225 kilót, lökésben 267 kilót emelt, így 492 kilós összteljesítménnyel győzött. Ezzel az ötödik világbajnoki címét szerezte meg a kétszeres olimpiai és ötszörös Európa-bajnok súlyemelő.

Az A-csoport küzdelmeinek befejeztével eldőlt,

Szépen helytállt az egyedüli magyar induló Taskentben.

Azonban

Ez is mutatja a sportág jelenlegi helyzetét hazánkban.

Látható, hogy 2001 óta igencsak lecsökkent a magyar indulók száma a világbajnokságokon. Pedig korábban a magyar súlyemelés sikeresnek számított nemzetközi szinten is. Magyar súlyemelő részt vett már az 1891. évi világbajnokságon és az 1896-os olimpián is. Az 1960-as római ötkarikás játékokon öt súlyemelő szerepelt Magyarország színeiben, ott Veres Győző bronzérmet nyert, ezze megszerezte a magyar súlyemelés első olimpiai érmét. Ezután minden olimpián, világ- és Európa-bajnokságon versenyeztek súlyemelőink, és többször is kiváló eredményeket értek el.

Sőt, Magyarország világversenyeket is rendezett súlyemelésben: 1962-ben világ- és Európa-bajnokság Budapesten, 1970-ben Európa-bajnokság Szombathelyen, 1979-ben ifjúsági világbajnokság Debrecenben, 1990-ben világbajnokság Budapesten, 1992-ben Európa-bajnokság Szekszárdon, 1996-ban serdülő Európa-bajnokság Tatabányán.

Sportdiplomácia terén is meghatározó szerepet játszott Magyarország. Aján Tamás 1976 és 2000 között a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) főtitkára volt, 2000 és 2020 között pedig az elnöki posztot töltötte be az IWF-ben. Azonban pénzügyi visszaélésekkel és szavazatvásárlással vádolták meg a sportvezetőt, és azzal, hogy az IWF tudtával szisztematikus doppingolás zajlott a súlyemelésben. Ennek következtében a magyar sportdiplomata tavaly januárban felfüggesztette elnöki tevékenységét, 2020 áprilisában pedig lemondott elnöki tisztéről.

Remélhetőleg megint fényesebb korszaka jön majd a magyar súlyemelésnek sportszakmai szinten és sportdiplomácia terén is, és Nagy Péter a 2024-es párizsi olimpián már nem egyedül képviselheti majd hazánkat.

Nyitókép: Nagy Péter a tokiói olimpián a férfi súlyemelők versenyének +109 kilogrammos súlycsoportjában versenyez a Tokiói Nemzetközi Fórumban 2021. augusztus 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt