Xavi, aki a jövőben focizott, a múltba vinné vissza a Barcelonát

Xavi Hernández utolsó barcelonai meccsének végén, 2015-ben egy őrült jó focit játszó csapat kapitányaként lökte magasba a Bajnokok Ligája-serleget. A világbajnoki trófea (ami szintén járt Xavi kezében) miatt talán még mindig nem ez a bolygó legáhítottabb tárgya, de egy jó ideje a szakmailag legnehezebben megkaparintható.

Mindössze hat évvel később a passz-százalékkirály vezetőedzőként tér vissza élete klubjához, ahol már az is jelentős sikernek tűnne fel, ha idén még továbbcsúsznának valahogy a Bajnokok Ligája csoportköréből, jövőre pedig egyáltalán bejutnának oda.

Közben úgy tűnik, Xavi feltett szándéka Pep Guardiola tizenhárom évvel ezelőtti érkezését lemásolni minden tekintetben, a felsőbbrendű kommunikációtól a szakmai megközelítésig. Tehát a hat évvel ezelőtti játék viszonyolagos modernitása sem cél, noha a labdarúgás történetének legfelforgatóbb évei teltek el azóta.

Hat arab év

Xavi a Barcelonától vett búcsúja után Katarba ment levezetni, majd végleges visszavonulása után rögtön átvette az Al Sadd nevezetű klub edzői feladatait, és veretlenül vezette őket bajnoki címre. A Twenty First Group játékosigazolásokat elősegítő sporttanácsadó-cég (a hitelminősítő intézetek rendszere elég jövedelmező ahhoz, hogy más területen is analógiái nőjjenek ki) a katari bajnokságot a spanyol negyed- és ötödosztály szintje közé lövi be, míg az Al Sadd csapatát a spanyol másodosztály közepére.

Versenyhelyzettel tehát Xavi edzőként nemigen találkozott, ám papíron komolyabb csapatot edzett a világ egyik legnagyobbja előtt, mint a Barcelona B-től felkerülő Guardiola tizenhárom éve.

„Több tapasztalata van, mint nekem volt akkor” - erősítette meg Pep Guardiola.

Ha megnézzük az Al Sadd egyik utolsó meccsének összefoglalóját az akkori liga-harmadik ellen, a nyilatkozat inkább tűnik tapintatosnak, mint őszintének az (igaz: rivális állambeli) arab olajemberek vagyonából élő edzőfejedelemtől. Az első gól kifejezetten szépnek tűnik, ám a következő kettő fényt derít arra, milyen védelemmel találkozott Xavi csapata.

Xavit már kétszer is megkörnyékezték, hogy vegye át a Barcelonát. Mindkétszer nemet mondott, elsősorban klubon belüli politikai játszmák részeként. A játékos-edző a legutóbbi elnökválasztási kampányban Víctor Font elnökjelölt programjának volt a kiemelt arca, azonban amikor Joan Laporta, Xavi személyes barátja is bejelentette az indulását, Xavi lassan, de félreérthetetlenül kihúzódott Font mögülről.

A választást végül Laporta nyerte, ők ketten most találták a Xavi alig takargatott árulása óta eltelt időtartamot ízlésesnek az edzői kinevezéshez.

Az Al Sadd a vártnál keményebben harcolt az érdekeiért, végül ki kellett vásárolni Xavit a szerződéséből. (Emlékezhetünk, a mezszponzor-mentességét büszke szabadságharcnak beállító Barcelona elsőként a Qatar Airways ajánlata láttán tette félre mély ideológiai meggyőződését. Amit az akkori pénzből nem sikkasztottak el a nettó bűnöző elnökök vagy nem vitt el a kirúgott edzők végkielégítése, azt most leszámolták a katari klubnak.) Nem egységesek az értesülések, hogy ki tette le a lelépti díjat, sokak szerint az egészet Xavi. Akinek – a klub anyagi helyzetéről szóló adatok szerint – könnyen elképzelhető, hogy papírt és tintát is maga kellett vinnie a szerződéskötéshez.

A jövő emberei

Xavi kinevezése óta minden Guardiolával húzott párhuzam felmerülésekor külön ráerősít a szinte azonos eredettörténetükre. Eddigi mondatai és tettei a 2008-as hangulat megidézését célozzák. Folyamatosan a Barca mindenek feletti játékfilozófiájáról értekezik. Nagyságot, munkával és a filozófiával újra kivívott nagyságot ígér. Első intézkedésében szorosra húzta a játékosokon a gyeplőt: megköveteli, hogy másfél órával az edzés előtt mindenki az edzőközpontban legyen, és eltiltotta a játékosokat bármilyen éjszakai tevékenységtől.

A hangulaton kívül a taktikára vonatkozó nyilatkozatok, az Al Saddnál követett játékstílus és minden jel arra mutat, hogy játékban is ugyanazt akarja majd, mint Guardiola. Tiki-takát. Egyes elemzők szerint nem kizárólag 4-3-3-ban, hanem akár a klasszikusnál is klasszikusabb WM felállásban is.

Lehetne arra gondolni, hogy kényszerből nem is tehet mást Xavi. A legígéretesebb Barca-tinik, főként a középpályán Gavi és Pedri fizikálisan éppoly jelentéktelenek, mint Xavi és Iniesta voltak, és technikailag majdnem olyan magasan képzettek, mint az aranykorszak fontosabb szereplői. De sokkal valószínűbb, hogy a dogmatikus Xavi („A legjobb út a győzelemhez, ha jól játszunk.”) akkor is ragaszkodna a saját korának játékához – amivel évek óta szégyenül meg a Barca az egyenes kieséses BL-párharcokban, amint európai nagycsapattal találkoznak – ha olyan adottságú terminátorok állnának rendelkezésére, mint a Chelsea-nek vagy a Bayern Münchennek. Vagy tulajdonképpen a modern focival bármelyik lépést tartó nagycsapatnak.

Egy valami azért adhat reményt a Barcelonának (és nem Messinek) szurkoló millióknak. Xavi visszavonulása után alapított egy sportanalitikai szoftverfejlesztő céget, a Kognia Sports Intelligence-t. Focimeccsek kamerakép alapján automatizált statisztikai elemzésével foglalkozó cégvezetőként Xavi talán fogékonyabb a labdarúgásban az elmúlt tíz évben lefolyt változásokra, mint azt eddig mutatta. 

Illetve adhat reményt még egy valami. A sportolók között semmilyen különleges testi adottsággal nem születő Xavi lényegében kizárólag az intelligenciájának köszönheti, hogy meghatározó tagja volt a focit a maga idejében forradalmasító Barca-aranycsapatnak. Márpedig az intelligencia nem kopik, inkább fényesedik az idővel. Főképp az alkoholtilalom alatt álló országokban töltött idővel.

Ami biztosan nem fog kikopni Xaviból sosem, az a tények általi cáfolatra egyre csak erősbödő felsőbbrendű katalán érzése, és ez talán a tiki-taka legcsekélyebb mértékű modernizálásának is a gátja lehet.

„Ez a Barcelona. Itt a döntetlen: vereség.” - hangoztatta újra a bemutatkozása alkalmával.

Annyiban mindenképpen igaza van, hogy ha a második meccsén edzőként leikszelnek a Benficával, akkor nemigen jutnak tovább a BL-csoportból. Vagy éppen ha nem verik meg az első meccsen az Espanyolt, akivel pontegyenlőséggel állnak a kilencedik helyen Spanyolországban, akkor lehet, hogy az idény végén a történelem során először a Barcelona csak a második barcelonai csapat lesz a bajnokságban.

Dani Alves nyilatkozta egy ízben, hogy Xavi nem a mozgó ember elé teszi a labdát, hanem már eleve úgy mozog, hogy beindulj arra az üres területre, ahova ő kitalálta a tökéletes passzt. Ahogy ő mondta, Xavi a jövőben játsza a focit. Ez játékosként, két másodperces időtávon igaz volt rá, és a labdarúgás legmagasabb esszenciáit hozta ki a csapataiból nem egyszer.

Azonban ha edzőként, tíz éves időtávon pont fordítva van, és Xavi a múltba vezeti a Barcelonát, az a foci történetének egyik legcsúnyább égése lehet, ami akár az adósságban vergődő klubot is a mélybe ránthatja.

Nyitókép: Albert Llop / NurPhoto / NurPhoto via AFP