Október 20-án elhunyt Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, a flow-elmélet atyja, azon kevés magyarok egyike, akinek a nevét külföldön is ismerték – még ha ki nem tudták is mondani.
Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban.
Csíkszentmihályi Mihály 1934-ben született Fiuméban, ahol édesapja mint magyar konzul szolgált. Kapcsolata Magyarországgal, ahogy írja, fizikailag mindig laza, de lélekben szoros volt. 1948-ban édesapja nem volt hajlandó a kommunizmusba forduló rendszert szolgálni, így kilépett a diplomácia kötelékéből, és a pillanatnyi állomáshelyén, Rómában éttermet nyitott. A Piccolo Budapest fennállása során vendégül láthatott perzsa királynőt, egyiptomi királyt, Humphrey Bogartot, valamint Puskást, Kocsist, Hidegkutit és a Rómában meccset játszó egész Aranycsapatot.De nem a híres emberek közelsége terelte a tudomány felé Csíkszentmihályit – már csak azért sem, mert ez a legkevésbé simára döngölt pálya egy mégoly tehetséges fiatal előtt –, sokkal inkább a határozott vágy, hogy megértse az emberi élet egészét.
Nagyratörő kíváncsisága végül az USA-ba, a Chicagói Egyetemre vezette, ahol katedrát kapott a pszichológiai tanszéken. Itt írta körbe a neki évtizedekkel később világhírt hozó fogalmat, a flow-t. A szó áramlatot, sodrást jelent, és Csíkszentmihályi arra a tudatállapotra kezdte el használni, amikor az ember eggyé válik azzal, amit végez. Amikor a teljes koncentrációban feloldódik az én, megszűnik az idő. Mint egy több órán át műtő sebész, egy tételt bizonyító matematikus vagy egy űrsétát és teleszkópjavítást végrehajtó űrhajós esetében. A cselekvés sokszor – egy jazzimprovizáció vagy egy teniszröptecsata során – teljesen spontánná válik.
A flow-elmélet e „tökéletes” állapot elérésének feltételeit igyekszik felderíteni. Az egyik feltétel, hogy a cselekvésnek világosak legyenek a céljai. Egyrészt, mert a tisztánlátás segít kisöpörni a tudatot. Másrészt, mert ehhez képest lehet érezni, ha az ember halad, és e visszacsatolás mentén egyre mélyebbre merül a flow-ba. Egy másik feltétel a feladat nehézségének és az ember készségeinek egyensúlya. Bár a flow együtt jár a tudatosság megszűntével, ez a pont kifejezetten tudatos előrelátást kíván. Amennyiben a feladat meghaladja az ember készségeit, úgy izgatottságot, motivációt okoz, de flow-ba nem kerül tőle az illető. Hasonlóképpen, ha az ember készségei túlmutatnak a feladaton, akkor képes azt uralni, de a flow megint csak elmarad. Egy épp csak a határokat feszegető kihívás viszont megteremti a flow lehetőségét – ami mind az izgatottságot, mind a feladat feletti uralmat megadja. Ezek azok a pillanatok, amikor nagy dolgok születhetnek.
Eseménydús és eredményekben gazdag év volt 2024 a magyar sportban. A labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia mellett is sok fontos pillanatot érdemes felidézni. Íme a legemlékezetesebbek.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
A Freud tanításainak nyomdokaiban járó Szerdai Pszichológiai Társaság eredményei vitathatatlanok. Jung, Hilferding, Adler, valamint Spielrein még a mesterét is túlszárnyalta a terápia tekintetében.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
