A 110 méter gáton világbajnoki bronzérmes, országos csúcstartó dr. Baji Balázs bejelentette visszavonulását tegnap. Vasárnap Szabó Nóra az országos csúcs és a világbajnoki kvalfikációs szint közelében futotta le a Berlin Marathont.
A magyar futás aranykorszakában, 1955-ben és 56-ban hárman váltották egymást a mindig különösen érdekes 1500 méter világcsúcstartójaként. Iharos Sándor, Tábori László és Rózsavölgyi István. Atlétikai világbajnokságokat viszont csak egy negyedszázaddal később kezdtek rendezni, így fordulhat elő, hogy a tegnapi napon visszavonulását bejelentő dr. Baji Balázs
Baji élete legjobb évében, 2017-ben előbb tovább javította a 110 méter gát országos csúcsát a Gyulai Memorialon (13.15 s), majd egy hónappal később, ettől az időtől alig elmaradva világbajnoki bronzérmet nyert Londonban.
Baji 2019-ben edzés közben sérült meg, combját és a térdét is műteni kellett. Rövid pillanatokra úgy tűnt, vissza tud zárkózni a világ közvetelen élvonalához, a halasztással legalábbis szóba tudott kerülni az olimpiai kvalifikáció, utólag azonban azt kell mondani, pályafutásának lényegében véget vetett a 2019-es sérülés.
Sérüléséig minden évben megjavította az egyéni legjobbját – egy év kivételével, amikor az Állatorvostudományi Egyetemen szigorlatozott.
Visszavonulása ellen logikusan alig-alig szólt valami, érzelmileg viszont annál inkább: a 2023-as budapesti világbajnokság. Ha mint elsőszámú húzónév nem is tud majd részt venni Magyarország valaha volt legnagyobb sporteseményén, mostantól munkájával elsősorban – az állatorvosi hivatását erre a két évre kissé háttérbe szorítva – a rendezést fogja segíteni.
Magyar női maratonbravúr Berlinben
Múlt vasárnap váratlan helyről, női maratonfutásban merült fel egy világbajnoki kvalifikáció távlati esélye Budapestre.
Szabó Nóra egy héttel azután, hogy országos bajnok lett 10.000 méteren, a 11. helyen végzett a világ egyik legfontosabb maratonversenyén, a berlinin. 2:31:08-as idejével, ami természetesen hatalmas egyéni csúcs is, a még mindig nem főállású futóként készülő Szabó kvalifikált a jövő évi Európa-bajnokságra.
A világbajnoki kvalifikáció eggyel nehezebb feladat lesz majd. A riói olimpiáig minden atlétikai szám közül maratonban volt a legengedékenyebb a kijutási szint: mind a világbajnokságokra, mind az olimpiákra nagyjából 2:45 körüli idővel már lehetett nevezni. (Így például Rióban a maximális, három magyar maratonistanő állt rajthoz.) Ez az elmúlt olimpiai ciklusban radikális fordulatot vett. A jövő évi eugene-i világbajnokságra illetve a tokiói olimpiára megállapított 2:29:30-as szintidőnél a magyar országos csúcs is csak 40 másodperccel jobb.
Fehér futóktól kimagasló szintre van tehát szükség már a világverseny-résztvételhez is.
Az nem igazán valószínű, hogy Szabó Nóra jövő májusig, a 2022-es világbajnokság kvalifikációs időszakának zárultáig, a hiányzó másfél percet le tudná faragni az eredményéből.
Egyrészt, mert a berlini a világ leggyorsabb maratoni pályája. Itt született a női magyar csúcs, vagy a legutóbbi hét férfi világcsúcs is. Újra csak egy év múlva lehet próbálkozni a célzottan erre tervezett, szinte teljesen sík, hosszú egyenes szakaszokból álló útvonalon. Akkor már a budapesti világbajnoki részvételért.
Másrészt, csúcsra hajtott maratonból fél évente a kenyaiak, etiópok, ugandaiak is csak egyet tudnak futni. (Szabó fél évvel ezelőtti, milánói 2:35:00-ja az elmúlt 9 év legjobb magyar eredménye volt. Ezt múlt vasárnap négy perccel szárnyalta túl.)
Tehát Szabó Nórának egy, alapvetően rosszabb esélye van valamikor tavasszal, hogy jövőre ne csak Európa-bajnokságon, hanem világbajnokságon is bemutatkozzon. Egy év múlva Berlinben viszont egy hazai pályás vb-részvételért futhat.
A koronavírus miatt a világ hat legnagyobb maratonjából a szokásos három helyett egyet sem rendeztek meg tavasszal. Az egy elmaradó tokiói mellett a maradék ötre (Berlin, London, Boston, Chicago, New York) mind ősszel, egy bő hónap alatt kerül sor. Így az élmezőny kisebb része volt ott Berlinben, mint az szokásos.
Szabó vasárnapi tizenegyedik, európaiak között negyedik helye ezzel együtt is hatalmas eredmény, hiszen a világ leggyorsabb pályáján szinte kizárólag tényleg csak futni kell tudni; az itteni eredmények megbízhatóak és reprezentatívak. Nem fordul elő olyasmi, mint 2018-ban Bostonban, amikor szélben, esőben és majdhogynem fagyban, a pálya hírhedt emelkedőin tucatjával hullottak a legnagyobb nevek, és a férfi versenyt egy japán állami tisztviselő, Yuki Kawauchi nyerte, a nőknél pedig egy ápolónő, Sarah Sellers lett a második, nagyjából 23 millió forintot nyerve.
Az idei berlini női verseny dobogóján csak etiópok álltak, a győztes egy pályán korábbán U18-as világbajnok, az első maratonját futó Gotytom Gebreslase lett.
Nyitókép: Baji Balázs világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes, Universiade aranyérmes atléta, az év férfi sportolója az M4 Sport - Év sportolója gálán a Nemzeti Színházban 2018. január 11-én. MTI // Koszticsák Szilárd
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nemrég aratta élete legnagyobb győzelmét…
A csatorna döntését azzal indokolta, hogy szeretnék, ha a fiatalabb nézők is megismerhetnék Hunyadi János történetét.
A magyar sportirányítás első számú vezetője az M4 Sportnak adott nagyinterjút, amelyben többek között szó esik az LA10 Programról, a honosításról, az edzőket védő sporttörvény-módosításról – és természetesen a Milák Kristófhoz fűződő szoros barátságról is.
Kelvin Kiptum tavaly futotta a világcsúcsot, az idei olimpia nagy esélyese volt.
Magyar bronzérem, lánykérés a célban, extatikus ünneplések, megosztott aranyérem, egy nagy bukás és a dicsőséges visszatérés – csodálatos történeteket láthattunk a Magyarország által rendezett világbajnokságon.
Nagy teher alatt, nagy szívvel, a nagy pillanatban nagyot alkotni – ezt szállította idén a legsikeresebb magyar atléta.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
