A világ leggyorsabb kajakosa
Kezdjük a nap legfényesebb hírével: a férfi kajakosok 200 méteres sprintszámában Tótka Sándornak 27 évesen teljesedett be élete álma, hiszen remek rajt után nem csak a fő esélyes, brit Liam Heath-et, hanem Manfredi Rizzát is legyőzte, az olasz előtt mindössze öt századdal ért a célba – de kit érdekel a különbség?! A dobogós helyezés sajnos Csizmadia Kolosnak nem jött össze, „csupán” a negyedik helyre lapátolta be magát, saját bevallása szerint pontosan azért, mert Tótkával ellentétben nem kapta el jól a rajtot.
A poznani Eb után a tokiói olimpián is remekül sprintelő kajakos közvetlen a döntő után a következőket nyilatkozta:
„Még kell egy kis idő, míg felfogom, hogy olimpiai bajnok lettem.
Rióban nem jött össze az érem, de az élet mindig egyenlőre játszik (valami hasonlót hallottunk az Eb-n, a franciák ellen lőtt gólja után a futballista Fiola Attilától is… - a szerk). Rengeteget köszönhetek a feleségemnek, akivel sokat beszélgettünk arról, miben kell javulnom, hogy a legjobb legyek. Amit senki nem vehet el tőlem: jelen pillanatban én vagyok a világ leggyorsabb kajakosa!”
Tótka egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet, ugyanis az úszó Milák Kristóffal egy különleges klub tagjai lettek.
„Ifjúsági olimpiai bajnokok, ifjúsági Európa- és világbajnokok, felnőtt Európa-bajnokok, felnőtt világbajnokok és most már olimpiai bajnokok vagyunk, ráadásul ugyanazon a játékokon teljesült az álmunk” – mondta az újdonsült bajnok.
Csipes Tamara végre elhitte
Maradjunk kajaknál, hiszen a Rióban K4 500 méteren négyesben olimpiai bajnoki címet szerző Csipes Tamara ezúttal – karrierje során először – egyesben állt rajthoz egy világverseny döntőjében, és remek, taktikus versenyzéssel a szinte legyőzhetetlen ausztrál Lisa Carrington mögött – csupán hat tizeddel lemaradva – ezüstérmet szerzett, az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta a dán Emma Jörgensen mögött a negyedik helyen ért célba.
Az immár kétszeres olimpiai bajnok Tamarát a szöuli játékokon szintén aranyérmet szerző édesapa, Csipes Ferenc ölelte át először, majd a 32 éves klasszis ezután mondta el gondolatait:
„Annyira boldog vagyok és felszabadult, hiszen rengeteg munkám van ebben az ezüstéremben. Végre fejben is elhittem, hogy Danát (Kozák Danuta – a szerk.) legyőzhetem. Világversenyen soha nem kaptam meg a lehetőséget, és úgy voltam vele,
ha ezt most elszalasztom, én vagyok a legnagyobb barom a Földön.
Éreztem, hogy közel vagyok Carringtonhoz, de nem mertem jobban rámenni, mert arra figyeltem, nehogy elfogyjon az erőm a végére.”