Hiába végeztek a tokiói olimpia összesített éremtáblázata ötödik helyén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság külön engedélyével induló Orosz Csapat sportolói, nyugodtan fogalmazhatunk úgy: a 20 arany-, 28 ezüst- és 23 bronzérem megszerzése ellenére tovább folytatódott a vesszőfutásuk. Hiszen nem viselhették országuk címerét, nem saját zászlójuk alatt szerepeltek, ráadásul a bajnokaik számára nem az orosz himnuszt, hanem Csajkovszkij egyik zongoraversenyét játszották le…
S hogy az olimpia után sem csillapodnak a kedélyek a világ egyik legjelentősebb sportnagyhatalmánál, bizonyítja: az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) a napokban hat élsportolójukat - köztük négy súlyemelőt - tiltott el a versenyzéstől kettő és hat év közötti időszakra, mert doppingvétségen érték őket. De végezzünk egy kis történelmi visszatekintést.
Egyes orosz sportolók folyamatos doppingolására már a szocsi téli olimpia során fény derült,
emiatt versenyzőik saját zászlójuk alatt nem szerepelhettek a 2016-os nyári és a 2018-as téli olimpián sem, de a folyamatnak ezzel nem volt vége: mivel a WADA szakemberei egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a RUSADA manipulálja az eredményeket, illetve elhallgat pozitív eseteket, 2019 végén a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy
Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták.
A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el. Éppen ezért Oroszországot a 2016-os riói olimpiáról és a 2018-as pjongcsangi téli játékokról már kitiltották, és a versenyzőik csak úgy állhattak rajthoz, hogy többször is negatív doppingeredményt produkáltak a WADA által akkreditált laboratóriumokban. Ugyanígy vehettek részt az Orosz Csapat versenyzői a legutóbbi, tokiói játékokon, ám felmerül a kérdés: mennyire jogszerű, hogy néhány vétkes miatt Oroszország összes élsportolóját megbélyegezzék, több évre kizárják az összes világversenyekről, illetve csak hosszas procedúra után állhatnak rajthoz?
- Az államilag szervezett dopping az egyik legsúlyosabb kategória – válaszolja a MandinerSport megkeresésére dr. Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász. - Egy olyan mértékű vétség, amely során nem volt elég az egyéni büntetés, lépcsőzetesen előbb a sportági szakszövetségeket, majd teljes Oroszországot szankcionálták. Ugyanakkor
a kollektív büntetés abszolút ellentétes a jog, különösen a büntetőjog alapelveivel,
ám a nemzetközi jog alanyai kizárólag országok lehetnek. A sportjog pedig egy sajátos egyvelege különböző jogágaknak. Azzal, hogy egy ország aláveti magát az Olimpiai Chartának, elfogadja azokat a szabályokat is, amelyek első hallásra talán kissé igazságtalannak tűnnek. Tehát ha egy NOB-tagállam nem a Házak - Terek, a Nősök - Nőtlenek, vagy éppen a Kövérek – Soványak házi bajnokságán akar részt venni, akkor el kell fogadja a NOB szabályait.
- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt mondhatja, bár egyértelműen megállapították az illetékesek vétségét, gesztust gyakoroltunk, hiszen azok az orosz sportolók, akik nem doppingoltak, és teljesítették az olimpiai szintet, rajthoz állhattak Tokióban, igaz: nem a saját országuk zászlója alatt.
- Maguk a sportolók nem tehetnek arról, hogy a doppinglaboratóriumokban manipuláltak vizsgálati eredményeket, az olimpián résztvevők számára az volt az igazán nagy büntetés, hogy nem használhatták saját országuk címerét, nem húzták fel a nemzeti lobogójukat, az eredményük nem számít bele a hivatalos olimpiai rangsorba,
De ha jól tudom, az ismert orosz népdal, a Katyusa is szóba került…
- A kollektív büntetés ellen annak idején az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is több fórumon felemelte a hangját.
- Nem feladatom politikai nyilatkozatokra reagálni, de akárki szól a kollektív büntetés ellen, igaza van. A nemzetközi jogban is találunk erre példát, a legegyszerűbb, ha az Európai Uniót hozzuk fel példának, hiszen az EU is országokat, és ezen keresztül embereket szankcionál. De vegyünk egy minden sportkedvelő által ismert példát: az 1992-es labdarúgó Európa-bajnokságról azért zárták ki Jugoszláviát, és azért büntették a teljes válogatottat, mert az akkori elnök, Szlobodan Milosevics politikája több ezer emberéletet követelő háborút robbantott ki.. A sportjogban két, szinte áttörhetetlen szabály van: az egyik a doppingvétség során az objektív felelősség megállapítása és a bizonyítási teher megfordulása. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha egy sportoló egyértelműen szabotázs áldozata lesz, és mindezt bizonyítani is tudja.
- Erre a közelmúltból – sajnos – magyar példát is tudunk felhozni: a sportlövő Péni István esete az egész sportvilágot megdöbbentette…
- Így van, de még egy esetet meg tudok említeni: a short track-es Tóth Esztert szintén doppingvétséggel vádolták meg, a Nemzetközi Sportdöntő Bíróság előtt négy különböző területű szakértő bizonyította ártatlanságát, és hogy ő is szabotázs áldozata lett. Hivatalosan úgy fogalmazhatok: a CAS paneljében felülkerekedett az igazságérzet, és ez a még mindig csak 15 éves kislány két év után, 2021 januárjától újra versenyezhet. Óriási megtiszteltetés, hogy Magyarországon én képviselhettem őt, a CAS előtt pedig dr. Dányi Szilárd kollégám. De visszatérve az eredeti témára: azt szoktam mondani, hogy
hiszen akit megvádolnak, nagyon nehéz kimentenie magát a gyanú árnyéka alól. Röviden, velősen: felel, mert felel! Ezzel együtt a kollektív büntetés mindig egy diktatúra saját fegyvere. Hadd idézzem a végén Martin Niemöller evangélikus lelkész megrázó, és egyben elgondolkodtató sorait, sohasem feledhető prédikációját: „Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna…”
Nyitó kép: Nem csak szépek, eredményesek is! Az orosz szinkronúszócsapat is aranyérmes lett Tokióban. Fotó: MT/EPA Patrick B. Kramer
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A tokiói olimpiai medencében rendezett Kosuke Kitajima Kupán a női 400 méter vegyes döntője közben többen is megsérültek, mert a szervezők rosszul helyezték el a tájékozódást segítő egyik hátúszózászlót.
Borbély Zoltán elmondta, Vitray Tamás jelölte ki őt az ökölvívás közvetítésére.
A cseh férfi nem tett vallomást, öt eltűnt embert még most is keresnek.
Mountainbike, országúti- és terepkerékpár – a holland SD Worx versenyzője mindhárom szakágban kiemelkedő teljesítményre képes. Akár túl is szárnyalhatja a legutóbbi olimpián elért történelmi, negyedik helyezését. Azt is elárulja: melyik országban a legveszélyesebb edzeni.
Megszegték az oroszok az Olimpiai Chartát.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
