Szilágyi Áron – a legnagyobb magyar sportoló valaha?

Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban.

Szerencsére csak magyar elődök miatt lehet azon tanakodni, hogy Szilágyi-e a legnagyobb vívó valaha. Két szintén kardvívó, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok, míg a tíz évvel később született Kárpáti Rudolf hatszoros. Ugyanők, főként a legeredményesebb magyar olimpikonként Gere­vich, elég gyorsan szóba kerülnek akkor is, ha a legnagyobb magyar sportolót keressük.

Tekintélye lett a sportágnak
A vívás mindenekelőtt egyéni sportág. Gerevich egyet nyert egyéniben, Kárpáti kettőt. Az, hogy a magyar csapat évtizedeken át verhetetlen volt az olimpiákon (1908-tól 1964-ig egyetlen vereség csapatban, teljes tarolás egyéniben, lásd infografika), sokban nekik köszönhető. Nem is az olimpiákon tettek érte a legtöbbet, hanem év közben a jelenlétükkel, hogy az akkori közegből olyan csapatot lehessen kiállítani, amely akár az ő hiányukat vagy gyenge szereplésüket is elbírta volna.

Birodalomépítés, hegemóniateremtés ez, de magán az olimpián csapatban már hatfelé oszlott a felelősség, és egyéniben is más úgy vívni, hogy a saját vereséged esetén is jó eséllyel magyar arany születik. 

Víváson belül az olasz tőröző­nő, Valentina Vezzali, országon és rokon sportágakon belül Papp László ötlik még mindenképp fel. Két zsinórban háromszoros egyéni olimpiai bajnok.

Vezzalival, az egyetlen korábban triplázó vívóval összevetve Áron javára az írható, hogy a női tőr lassabban csordogál, mint a leggyorsabb olimpiai számok egyike, a férfi kard. Vezzali három aranyába itt-ott belefért egy tíz másodperces taktikai, figyelmi vagy önfegyelmi tévelygés, ott ez csak egy-két tust jelent. Áron esetében egy fél asszót, nagyjából az egész olimpiát jelentette volna. A boksz épp ilyen kíméletlen, de ott az olimpiai arany inkább az előszobája csak valaminek, a profi szerződéseknek.

Továbbá mind Papp Laci, mind Vezzali aranykorban született. Papp Laci Európa-bajnokok, érmesek sorával készülhetett, súlycsoportokkal feljebbről is, lejjebbről is. Valentina Vezzali sosem állt olimpiai dobogón egyedüli olaszként. Ezzel szemben Szilágyi Áronon kívül nem nyert magyar kardozó olimpiai meccset, mióta ő elmúlt tizennégy. Tizenhét évesen a sportág legendája ellen csereként fordítva segítette világbajnoki címhez és olimpiai induláshoz a csapatot, majd huszonkét évesen Londonban már ő volt az egyetlen, aki kijutott. Itt, a magyar vívás történelmi mélypontján a teljes vívóküldöttség is csupán négy főből állt.

Az óta az első londoni címe óta a vívótermek tele vannak, vidéken is, a vívásnak tekintélye van a magyar sporton belül, a magyaroknak pedig a nemzetközi vívóéletben. Ebből következően több fegyvernemben is tényező a csapatunk, tizenhárom vívónk van kint Tokióban, a férfikardcsapatunk kimondottan aranyesélyesként.

Szilágyi Áron végső soron eredményesebb a birodalomépítőknél, és birodalomépítőbb a legeredményesebbeknél. Sokoldalúsága a páston perdöntő, kevéssé kézzelfogható kérdésekben csak megkerülhetetlen.