1960-ban egy ország két városában rendezték az első, négy csapatos Eb-t. A 60. évfordulóra a kontinens 11 városába invitálták a 24 fős mezőnyt. Íme az Európa-bajnokság helyszínkörképe a Mandiner.hu sportrovatában.
Az ötlet, ha nem is volt zseniális, de jónak tűnt. Az első Európa-bajnokság 60. évfordulójának eseményeit rendezze 13 különböző ország. Nyilván azért akadtak szakmai ellenvélemények, mert egyáltalán nem szórakoztató ám egy kimerült csapatnak, ha pl. egy londoni mérkőzés után Bakuban, aztán Stockholmban, majd esetleg Bilbaóban lép pályára. Szurkoló-barátnak pedig végképp’ nem nevezhető a dolog. Minderre a szervezési komplikációra megérkezett még tavaly a vírushelyzet is, tovább bonyolítva az alapszitut.
Ma már tudjuk: halasztani kellett a labdarúgó Európa-bajnokságot is, és az csak a legkisebb gondunk lett, hogy nehezen állt rá a nyelvünk 2020-asnak nevezni egy 2021-es eseményt. A sportág természetéből adódóan az sokkal fájóbb, hogy a legtöbb ország messze nem tud annyi nézőt fogadni a stadionjában, mint amennyit szeretne. Két város, Dublin és Bilbao le is mondta a rendezést, az előbbi helyére Sevilla lépett, az utóbbi meccseit szétosztották. Így 11 ország 11 stadionja fogadja a kontinens legjobbjait. Ám telt ház csak Budapesten lesz.
Sipos Jenő, az MLSZ sajtófőnöke a nyitómérkőzés napján a szurkolói zónában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar-portugál mérkőzésen 50.000 magyar drukker lesz a Puskás Arénában. Hozzátette, hogy micsoda hangulat várható, ha abból ítélünk, hogy öt évvel ezelőtt, a franciaországi magyar meccseken is szinte otthon érezhették magukat válogatottunk tagjai.
Rajtunk kívül a csoportkörben hazai környezetben játszhat még Hollandia, Dánia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Anglia, Skócia és Oroszország. Az utóbbi kettő hozzánk hasonlóan két-két meccsen, a többi az összes csoporttalálkozóján. Románia és Azerbajdzsán nem kvalifikálta magát az eseményre, így Bukarest és Baku minden csapatnak semleges helyszín lesz.
Egy rangos sportesemény mindig reflektorfénybe helyezi a rendező várost és annak országát, s az UEFA mindent el is követ a különféle imázsfilmekkel, hogy rövid, de annál ütősebb keresztmetszetét adja az adott város értékeinek. Most sajnos ennek hatása közvetlenül csak csekély mértékben érvényesül, de hosszú távon biztosan hasznos. Lehet, hogy éppen egy meccs előtti, Bakut bemutató kisfilm lesz a gyújtópont, hogy valaki a Kaszpi-tenger partján fekvő települést válassza következő vakációja célpontjául? A világ legalacsonyabban fekvő fővárosa amúgy 28 méterrel a tengerszint alatt terül el. Két órával korábban nyugszik a nap, mint nálunk, ezért közép-európai idő szerint nem rendeznek ott este mérkőzéseket.
A másik volt szovjet helyszínen, Szentpéterváron viszont igen, hiszen épp az esztendő ezen időszakára esnek a híres fehér éjszakák. Ott talán a korábbi nem hivatalos „Eb-himnusz” is új értelmet nyerne, vagyis a „nappal soha nem érhet véget”. Egyébként ebben a két városban a stadion nézőterét félig töltik majd meg: ez Bakuban 35.000 nézőt, Szentpéterváron 30.000-et jelent. A stadionok többsége még ennél is csekélyebb kihasználtsággal üzemel majd, többnyire 25 és 45 % közötti telítettség várható. A legkevesebb szurkoló a müncheni helyszínen tombolhat élőben, itt mindössze az aréna 22%-a tölthető fel nézőkkel. Ez utóbbi azért is érdekes, mert itt játszik majd a magyar válogatott is június 23-án, ami azt is előrevetíti, hogy az odautazó magyar hardkór drukkerek is jóval kevesebb számban szurkolhatnak majd a lelátón, mint amennyi a képzeletbeli, 12. magyar játékost jelenthetné odakinn.
Skóciában még fél ház sem lehet, hiába tekintenek Glasgowra a világ futballjának egyfajta bölcsőjeként. Itt rendezték ugyanis 1872-ben az első nemzetek közötti válogatott találkozót, nem meglepően talán, egy skót-angol viadalt.
A müncheni stadionban, a pandémiás lezárások miatt, már nagyon régen nem jártak nézők, úgyhogy szinte kiváltságos helyzetben lesznek, akik most mégis bejuthatnak. Persze az ott élőknek nem idegen a nagy egyéniségek látványa, hisz a világ egyik legjobb klubcsapata játszik ott kéthetente. München mellett a tegnapi nyitómeccsnek otthont adó Rómát és az ikonikus Stadio Olimpicot érdemes még megemlítenünk. Bár érdekes, hogy az olasz futball történelmi léptékkel mért legnevesebb gárdái nem az olasz fővárosban találhatóak. Ahogy Spanyolország legjobbjai sem Sevillában. Ám ne feledjük, hogy az ottani csapat milyen jelentős szerepet játszott az elmúlt időkben a kontinens kettes számú sorozatában, az Európa-ligában egy olyan városként, amely az 1982-es vb NSZK-Franciaország elődöntőjével már bevéste magát a futballtörténelem neves helyszínei közé.
Azt most még nem tudhatjuk, hogy hol „születnek meg” a szemünk láttára a legizgalmas mérkőzések, de a legfontosabbak helyszínei már ismertek. A mindent eldöntő utolsó hét mérkőzést a kontinens öt különböző részén rendezik. A negyeddöntőkre Rómában, Bakuban, Szentpéterváron és Münchenben kerül sor, aztán az állva maradt négy gárda Londonba költözik. A legendás Wembley vár rájuk, igazi futballbölcsőként.
Olaszország kétszer is szerepelhetett otthon: 1968-ban és 1980-ban. Az előbbit meg is nyerte, az utóbbin a nyugatnémet válogatott emelhette magasba a trófeát.
Az alábbi videóban nézheti meg a trófea útját Budapesten:
Az NSZK maga is volt házigazda 1988-ban, akkor Hollandia lett az aranyérmes.
A részben Hollandiában rendezett Eb-n az amszterdami elődöntőn Olaszország legyőzte a házigazdát, de a végén Franciaország örülhetett.
A spanyolországi Eb-n 1964-ben hazai siker született.
Most számos olyan hazai társulat van, amely a tavalyról erre az évre csúsztatott UEFA EURO 2020-on felszabadultabban szerepelhet otthon, hazai környezetben. A határokat minden téren folyamatosan eltörlő Európa legjobb 24 csapata 11 városban ad randevút egymásnak. Július 11-én kiderül, hogy ki ünnepelhet közülük. Ami biztos: minden idők legkülönlegesebb Eb-je lesz, és az idáig vezető döcögős és vírusveszélyes körülmények miatt örökre emlékezni fogunk rá. Remélhetően a játék színvonala miatt is.
Nyitóképen: Az olasz Ciro Immobile (b3) gólt lő a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság A csoportjának első fordulójában játszott Törökország-Olaszország mérkőzésen a római Olimpiai Stadionban 2021. június 11-én. Fotó: MTI/AP/Pool/Ettore Ferrari
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
„Ha a hatalomról van szó, se Istent, se embert nem tisztelnek” – fogalmazott a kormányfő.
Hát kezdődik... pedig kezdtük azt gondolni, többé nem lehet elhanyagolni a sportot.
Nemcsak az szja- és társasági adó-emelés van terítéken a Tisza Pártnál, hanem a különböző területekre juttatott pénzek megvonása is. A vállalkozások mellett a Tisza új gazdasági agytrösztje, Kármán András a sportra és az egyházakra szánt összegeket is elvenné, szerinte ezekre túl sokat költ az állam.
Deutsch Tamás és Kubatov Gábor a sport legfontosabb szerepéről beszélt.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
A miniszterelnök szerint lehet vitázni mindenről, de úgy nem lehet külpolitikát csinálni, hogy közben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.
