Eljött számomra az utolsó téli hét. Az elmúlt egy hónap a szellemi és fizikai adaptálódással telt. Egy hónapja kezdődött el új szakasza életemnek. Ugyan teljes tudatában voltam, hogy mi fog következni december 31.-e után mégis szükség volt a változás megszokására.
A napi életritmus új rendbe állt, ami a nap végén hihetetlen többlet szabad időt jelent: 2 órát, amit kedvesemmel vagy barátaimmal tőlthetek el. Ez egy új életstílus 5 év után. Nem kell reggel f6-kor kelnem minden nap, így sikerül 8-9 órát egy huzamban pihenni. Ez szükséges! Ez kell! Ez jó! Nagyon jó! Egyes kutatások szerint napi 1 óra plusz alvás nagyobb boldogságot jelent, mint évi 10 000 dollár többlet jövedelem.
Az edzés tervhez adaptálódás a szervezetem számára kihívás volt. Sajnos rá kellett jönnöm, most mikor ismét két edzés van, hogy a szervezet nem egy gép, pontosabban az, amit folyamatosan fejleszteni kell. Ez a fejlesztés viszont lassú, mint egy 3D printer - rétegről rétegre dolgozik. Ezt sokan tudják, akik e sorokat olvassák. Minden esetre nehéz volt ráébrednem, hogy 4 hét alatt sikerült adaptálódni...
Sokan azt gondolják, hogy a mindennapok csak az edzésről szólnak, evésről és alvásról (egy sportoló számára). Sajnos az élet, azért ennyire nem egyszerű. Ugyan a nagybetűs munkát lecseréltem egy kisebb betűsre, de ezzel is kell foglalkoznom, dolgoznom. Az Orrlabda.hu, a mandiner.evezés vagy a Budapest Kupa mind olyan feladatok, amik nem csak jó projektek, evezős projektek, de sokkal jobb feladatok, mint bármi, amit korábban dolgoztam. Mindegyik kihívás és lehetőség: tanulni, fejlődni és fejleszteni - magamat és az evezést is!
(A teljes cikket a www.orbanevez.blogspot.hu címen lehet olvasni)