Budapest Bike Maffia néven bringás jótékonysági szervezet alakult, akik idős embereknek, hajléktalanoknak, rászoruló nagycsaládosoknak, vagy akár állatmenhelyeknek segítenek többek között. Zalka Szilvi a jótékony maffia alapítójával beszélgetett.
2012. augusztus 22. 11:44
p
0
0
7
Mentés
„Kötelességünknek érezzük, hogy az idős emberekre, a hajlék nélkül élőkre gondolva eltűnjön, de legalább megcsappanjon a zsigeri arrogancia és gyűlölet; hogy azok a nagycsaládosok, akik becsülettel dolgoznak vagy dolgoznának, de nem tudnak megélni, új segítőkre találjanak. Azoknak az állatmenhelyeken dolgozóknak, akik életüket a jó szolgálatába állítva rengeteg energiát fektetnek a kutyák, macskák és egyéb állatok ellátására, megkönnyítsük a munkájukat” – olvasható a Facebook-on, a Budapest Bike Maffia egyik, a napokban kikerült posztjában.
A bringás fejekből kipattant ötlet – a jótékonyság eszméjére építve – egy civil szerveződésre, csaknem 900 lájkolóra és több segítő akcióra is elegendőnek bizonyult az elmúlt nyolc hónap alatt. De mi is a Budapest Bike Maffia pontosan?
„Tavaly karácsonykor beszéltünk össze páran, onnan indult az egész. Mivel egyikünknek sincs még családja, miután mindenki körbejárta a szülőket, rokonokat, összejöttünk főzni és meginni valamit. Viszont, szenteste lévén, ivás helyett szerettünk volna valami hasznosat csinálni. Összedobtunk némi pénzt, vásárolni mentünk, csináltunk vagy150 darab szendvicset, és kivittük osztani a hajléktalanoknak” – kezdi a történetet Havasi Zoltán, a BBM egyik alapító tagja, és hozzáteszi: könnyen fel lehet kutatni, hol élnek emberek fedél nélkül a városban, de a diszpécserszolgálat is segítségükre volt.
Ezt a kört később is megcsinálták egy párszor, és egyre népszerűbb lett a dolog. A bringások szubkultúrájában gyorsan terjedt a hír és a Facebook-ot is használják – egyetlen – kommunikációs csatornaként. „Az első sikeres akció után célzott gyűjtéseket kezdtünk szervezni: vittünk már adományokat anyaotthonnak, óvodának – igyekszünk minél többféle csoportnak, szervezetnek segíteni” – mondja Havasi.
A csapat főhadiszállása a Kazinczy utcában, a Szimpla Hétkerék Bringapincében van. Az alulról szerveződést és az átláthatóságot olyannyira komolyan veszik, hogy ha valaki ad, de tekerni már nem tud, vagy nem akar, nyomon követheti a konzervek, plüssállatok útját: a Facebook oldalon minden akciót több tucat fotóval illusztrálnak. A csapat még kicsi és teljesen önkéntes, de idővel szeretnének egyesületi formában működni, mert egyre több a csatlakozó – a pesszimista feltételezések ellenére úgy tűnik, az emberek szívesen segítenek másokon.
„Természetesen főleg mi, fiatalok tekerünk, de voltak már velünk idősebbek is, és van, aki nem bicajozva, hanem a szürkeállományával segít. A bringás társadalom egyébként egyre nagyobb, és mivel hasznos dolgokat tehetünk bringázás közben, a BBM különösen vonzó lehet. Ha eljössz, itt jó társaságban lehetsz, három-négy órát mozogsz, eközben adományt viszel valakinek, aki rászorul, és ráadásul környezetkímélő az egész” – mondja a bringás, aki már a második állatmenhelyes akciót készíti elő. Augusztus 25-én reggel indul a csapat a szentendrei Árvácska állatmenhelyre. A részleteket itt találjátok, aki tud, menjen, vagy segítsen egy kutyakonzervvel.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
celkereszt
2013. április 16. 12:58
Máris kérnék némi kártérítést a járdán biciklizők okozta halálos rémületért. Mindig percekig állok dermedten, amikor csendben elsuhan mellettem 2 cm-re egy kerékpáros. Azon gondolkodom, hogy mi történt volna, ha én éppen akkor kerülöm ki a kutyaszart.
Valamiért a 4K jutott ezekről eszembe, amikor jótékonykodás (pártépités?) céljából személyautóikat bkv-pótlóként ajánlották a köznek - bár a köz ebből egyet se látott a valóságban, csak a sajtóban.
Meg még az, hogy a cuclibek hirtelen milyen nagy állatbarátok lettek, holott nemrég még 1959-es lakástörvény szerint vitették el sintérrel a valamelyik eltárs számára nemkivánatos blökiket.